Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

BEVEZETŐ

A szigorú időrend következtében előfordul, hogy az összetartozó iratok elszakadnak egymástól. Erre a tényre részben a jegyzetben utalunk, részben a dokumentumok címe, dátuma segít az összetartozás tényének felismerésében. A (latin nyelvű) anyakönyvi kivonatok esetében a dokumentum főcímét, az anyakönyv címét ott tettük [ ]-be, ahol a teljes cím az eredeti iraton nem olvasható pontosan, de mivel a forrás ugyanaz, [ ]-ben tüntettük fel a dokumentum címét. Azokat a dokumentumokat, amelyekben Madách Imre neve is szerepel a bizottmányok, bizottságok, választmányok, küldöttségek soraiban, teljes tagnévsorral hozzuk, mivel kortörténet szempontjából jelentős, hogy mikor, hol, kikkel található egy társaságban; másrészt fontos az egyes bizottságok, küldöttségek, választmányok összetétele is. Ha Madách Imre neve funkciója (funkciói) megnevezésével szerepel a főszövegben, a jegyzetapparátusban, - kiemelés céljából - nevét dőlt betűtípussal közöljük minden előfordulás alkalmával. A Madách-család nevét csak az első előfordulás alkalmával hozzuk dőlt betűtípussal. Ha az aláírás kivételével az egész dokumentumban sem Madách Imre neve, sem funkciója nem fordul elő, akkor a dőlt betűtípussal történő kiemelést az aláírásnál alkalmazzuk. Az eredeti latin, német nyelvű dokumentumokat a főszövegben, magyar nyelvű fordításukat a jegyzetben, közvetlenül az irat jelzete után hozzuk. Ahol az eredeti szövegben a szavak, évszámok fölött rövidítésjel található, ott a szavakat, évszámokat félkövér betűvel jelöljük. Az eredeti szövegben félemeléssel közölt részeket mi is így hozzuk. Ha nem egyértelmű a rövidítés jelölése, feloldjuk, de a feloldott szót vagy betűt [ ]ben hozzuk. Hasonlóképpen [ ]-ben közlünk minden általunk betoldott szót, kifejezést, pl. [külső oldal], [záradék], (végzés] stb. Az egybeírás, különírás, kisbetű, nagybetű vitatott eseteiben a hasonlóság elve alapján járunk el, pl. azonos betűtípus, - betűhely stb. alapján próbálunk dönteni. Az 1984-es kötettől eltérően külső oldal, belső oldal előfordulása esetén csak a [Külső oldal]-t jelöljük, mivel a közölt dokumentumok szövege általában a belső oldalon található. Törtszámok írásakor - technikai okok miatt - vízszintes törtvonal helyett minden esetben függőleges törtvonalat, pl. - 197/1857. - alkalmazunk. A dokumentumok szövegében előforduló olvasati bizonytalanságra (?) jellel, az értelemzavaró pontatlanságra a jegyzetben utalunk. A német szövegben előforduló, mai nyelvhasználattól eltérő szavakat, vagy azok helyesírását nem kell "hibának" tekinteni, mert esetenként a bécsi dialektikus alakjai, esetenként az írnok vagy másoló figyelmetlenségéből következő elírások. A legkirívóbbakal jeleztük (!) jellel. Az értelemszerű szövegkihagyásl (...)-tal, a kiolvashatalanság, az eredeti szöveg hiánya miatti olvasati problémát (...(?) jellel jelöljük. A jelzés nélküli ... az eredeti szövegben előforduló ...-tal jelölt szövegkihagyásra utal. 10