Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 293. Madách Károly fia, Madách Imre kéri az illetékes rozsnyói püspök segítségét a családi örökség, a per alakulása és unokahúga (Madách Flóra) feletti patronátusság elnyerése tárgyában ([Balassagyarmat], 1910. május 9.)
Száraz tény azomban az, hogy szépatyám M.S. kinek az egyház megalapítása körül is bokros érdemei voltak, az ősi birtoknak azt a részét, mely 1604 óta a Révay családnál el volt zálogosítva vissza szerezvén, a palatinusi hivatal itélő mestere előtt id. fiának az én nagyatyámnak M. Inek 1811 marc 26án örökre felvallotta azzal a határozott korlátozással azonban hogy erre a birtok részre nézve a fidei comissum módjára való örökösödés rendjét egyszer s mindenkorra - az akkor érvényben volt törvényeknek megfelelő módon - megállapította. Nagyatyám 1834ben bekövetkezett elhunyta után 1850ben midőn gyermekei nagykorúak lettek, őket az ossz vagyonban nagyanyám Majthényi Anna megosztoztatta. Amely osztályos egyezség levél tanúsága szerint - érvényben lévén még akkor is az 1811-ben érvényben volt törvények; M. I. az ember tragédiája irója M. A. édes atyja kifejezetten a már jelzett 1811 111/26 án kelt örökfelvalló levél alapján kapta alsósztregován az úgynevezett Révay féle birtokrészt, amibe az én atyám Károly természetesen ugyan ezen az alapon bele nyugodott, mint fiatalabb testvér. Ez az osztályos egyezség levél tehát, alá írván azt és elfogadván annak tartalmát, ugy M. Imre Aladár atyjára, miként az én atyámra Károlyra nézve kötelezővé vált. Az 1864 ben elhunyt M. I. ezen vállalt kötelezettségéről végrendeletében nem tett ugyan külön említést, de azt respectálta, s ezt bizonyítja az a tény is, hogy egyetlen fiát Aladárt tette általános örököséül, leányai köteles részre szoritotí osztály részét azomban készpénzben rendelte kifizetni. Ezen M. I. testvér öcsé, ki az osztályos egyezséget szintén elfogadta az 1888 ban elhunyt édes atyám K. volt; aki ugyanezen évben tett végrendeletében hivatkozva az 1850ben kelt osztályos egyezséglevélre, az 1811 iki örök felvalló levél alapján a Révay jog nevezetű és különleges jogi természetű birtok részhez való ígcnyjogosultságát kifejezetten fentartotta és illetve ezt a jogát mi reánk fiaira ruházta. Itt még csak azt kell megjegyeznem hogy ugyancsak 1888ban M. A. neje egyik törvénytelen gyermekéi adaptálván; neje által kiállított egyik beadványában szó szerint indokolás képen ezek foglaltatnak "amelynél tovább nem mehetett (t.i. M. A.) az önmaga és a saját Madách családja iránt tartozó kötelességek miatt." Eltekintve tehát az előzmények jogi consequentiáitól ez a két utóbbi tény annyira fedi egymást, mintha egy nyilt szerződés lenne, mert meg van nem csak a jog fentartás hanem a tartozó kötelességek ön beismerése is. Ezen itt előadott száraz tények és az a körülmény hogy boldogult Pál testvér bátyám fiu utód nélkül hunyt el, másik két testvér bátyám Emánuel és László pedig koruk és agglegény voltukra való tekintettel igény jogosultságokról az én javamra mint olyan javára mondottak le, kinek egyetlen fia Myke a család nevének egyedül hivatott fentartója, az elöl említett Révay féle alsósztregovai birtok rész iránt M. A. örökösei ellen pert indítottam, mely per a b.gyarmati kir. törvényszék elölt 6753/1909 P sz. a. folyamatban van. Magát a per tárgyát az Alsósztregova I tjkv különféle hrsz. a. foglalt Révay féle kastély és a Tótkisfalusi I sz tjkben foglalt ingatlanokból összesen 883 1/2 m. hold ingatlan, és ezen felül 56587 K 81 f készpénz tőke és ezeknek M. A. halálától számitandó jövedelmei és kamatai képezik, természetesen teher mentesen anyira hogy miként azt a levéltári registerből ki tudom pécézni, ezt még a patronátusi kötelezettségek sem terhelik. Ez tisztán az én jussom mert amint a registerből látom az 522
