Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Diósi József: SALGÓTARJÁN NÉPOKTATÁSÜGYE 1868 ÉS 1948 KÖZÖTT

Az államosítás sikeres végrehajtása következtében Salgótarjánban is megszűnt az előző társadalmi rendszertől örökölt zsákutcás iskolarendszer, a népiskola, a polgári iskola, illetve a gimnázium 1-4 osztálya. így több éves küzdelem után realitássá vált az általános iskola egységes szervezete, s ezzel együtt megszűnt a korábbi széttagoltság, a fenntartók szerinti megosztottság is. Az egységes színvonalú oktatás megvalósítása, az általános iskola ténylegesen általánossá tétele ezzel tulajdonképpen csak elkezdődött. Az államosítási folyamat végső szakaszát az jelentette, hogy a minden eddiginél eredményesebb tanévkezdéssel, jobb feltételek biztosításával, nagyobb szervezettséggel a gyakorlatban kellett bizonyítani az egységes állami oktatás fölényét, előnyeit. Mindenekelőtt a feltételek vonatkozásában meglévő ellentmondást kellett feloldani: az iskoláknak a szűkös állami támogatás mellett is eleget kellett tenni a magasabb társadalmi követelményeknek. Ezért az államosítást követően az MDP kezdeményezésére tömegmozgalom indult az iskolák épületeinek rendbehozására, a felszerelések kijavítására és korszerűsítésére. A "

Dolgozók az iskoláért" mozgalom megyei társadalmi bizottságának megalakulása (1948. július 24.) hívta életre a salgótarjáni bizottságot is, amelynek elnöki tisztét Blanár Sándor polgármester töltötte be. /245/ A széles körű összefogást mutatja a bizottság összetétele is: az MDP a nemzeti bizottság, az MNDSZ, a rendőrség, a pedagógus szakszervezet és az iskolák képviselői mellett valamennyi üzemi bizottsági elnök, az ipartestület, a KISOSZ elnöke is tagja volt az elismerésre méltó munkát végző bizottságnak. /246/ A salgótarjáni üzemek, vállalatok dolgozói, az MNDSZ, a SZIT lelkes tagjai nemcsak a város iskoláiban, hanem megyeszerte is jelentős értékű munkát végeztek annak érdekében, hogy az iskolák a korábbinál lényegesen jobb feltételek között kezdhessék meg az államosítás utáni első tanévet. Salgótarjánban az MNDSZ aktivistái, a szülők és a szénbányák vállalat dolgozói a fiú és leány általános iskolában és a Bartók Béla úti iskolában (volt bányatársulati iskola) mintegy 17.670 Ft értékű társadalmi munkát végeztek. /247/ A vöröskereszt helyi szervezete darabonként egy forintos áron "

téglaje gyet

" bocsátott ki, amelynek eladásából befolyt összeg szintén az iskolák rendelkezésére állt, s az intézmények rendbehozatalára fordíthatták. A város üzemi, kiskereskedői, kisiparosai, közintézményeinek dolgozói önkéntes felajánlásokat tettek az iskolák javára. A befolyt összegből 10.000 Ft-ot utaltak át a fiú általános iskola és 3.600 Ft-ot a Forgácsbányatelepi Általános