Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Diósi József: SALGÓTARJÁN NÉPOKTATÁSÜGYE 1868 ÉS 1948 KÖZÖTT

2. Az iskolák államosítása Az iskolák államosításának helyi előkészítése széles körű összefogással, nagy társadalmi segítséggel folyt. Az államosítási kampány szervezésében az MKP megyei és helyi szervei jártak az élen. Állasfoglalásaikban, újságcikkekben és gyűlések során agitáltak az államosítás mellett. Az államosítási akcióba bevonták a független front pártjait (FKGP, SZDP, NPP), a népi bizottságok és a tömegszervezetek (UFOSZ, FÉKOSZ, MNDSZ stb.) képviselőit is. "

Ebbe a munkába minden demokratikus erőt be kell állítani, főleg a nőket és az ifjúságot. Mindent el kell követni, hogy a nép értse meg, hogy saját gyermekeinek jövőjéről van szó

!" hívta fel a figyelmet az MDP Nógrád megyei Bizottságának az államosítással kapcsolatos feladatokat tartalmazó körlevele. /228/ A felvilágosító munka során kiemelt hangsúlyt kapott, hogy az államosítás a "

hitéletre és a gyermekek vallásos nevelésére semmiféle hátránnyal járni nem fog

." /229/ Persze, ezen ígéretből semmi sem valósult meg. Salgótarján kommunistái kiemelt feladatnak tekintették az iskolák államosításának előkészítését. Már az MKP és az SZDP salgótarjáni szervezeteinek 1948. május 9-i egyesítő városi konferenciáján szóltak arról, hogy "

minél sürgetőbben meg kell valósítani az iskolai reformot, ami az iskolák államosításával kezdő dik

." /230/ Az MDP városi vezetősége akcióprogramot dolgozott ki az államosítás politikai előkészítése céljából. A párttagok, a népnevelök, a pedagógusok bevonásával mozgósították a város dolgozóit a gyűlésekre, értekezletekre. A MÁSZ (Magyar Állami Szénbányák)-hoz tartozó üzemek területén pl. 23 szülői értekezletet tartottak a pedagógusok bevonásával. /231/ Az ilyen és ehhez hasonló akciók meghatározó szerepet töltöttek be a tömeghangulat irányításában. így nem véletlen, hogy Salgótarján megyei város Nemzeti Bizottsága 1948 május 31-én tartott közgyűlésén egyhangúlag határozott az államosítás mellett, /232/ s az alábbi szövegű táviratot küldték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba: "

Követeljük, hogy az iskolák államosítása haladéktalanul hajtassák végre, hogy az államosítással véget vessen a kormány a fekete reakció uszításának

." /233/ Ugyanakkor a bizottság — a Pócspetriben történtek miatt — tiltakozó levelet küldött a hercegprímásnak is, rámutatva, hogy a katolikus egyházfő tevékenysége, körlevelei "

a demokratikus magyar államrendszer s a nép békéje megzavarását eredményezték

." /234/ (Ma már azonban tudjuk, hogy a forradalmi terror első koncepciós perének előkészítésére használták fel a kommunisták a Pócspetriben történteket.)