Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Diósi József: SALGÓTARJÁN NÉPOKTATÁSÜGYE 1868 ÉS 1948 KÖZÖTT

A kommunisták jól átgondolt, szervezett politikai előkészítése következtében "

az összes városi üzem az iskolák államosítása mellett foglalt állást, amit aláírásaikkal is alátámasztottak"

. /235/ A salgótarjáni iskolák, pedagógusok, diákok többsége is lelkes híve volt az államosításnak. Követeléseiket aláírásaikkal együtt június első napjaiban juttatták el a VKM-ba. /236/ A város gimnáziumának tantestülete az 1948. május 21-i testületi ülésén, a diákok pedig az intézeti diákönkormányzat által május 22-én tartott nagygyűlésen foglaltak állást az iskolák államosítása és a kötelező vallásoktatás elhagyása mellett. /237/ Az államosítást sem a katolikus egyház, sem a polgári ellenzék nem nézte tétlenül. Az államosítás szovjet típusú megvalósítása ellen már 1946 elejétől hallatják szavukat. Például az egyház mozgalmat indított a katolikus szülők körében az iskolák kollektivizálása ellen. Ahol tudták, lassították az általános iskolák megszervezését, s már ekkor hangoztatták, hogy annak kiépítése színvonalcsökkenéssel fog járni, különösen a középiskoláknál. A helyi párt- és népi szervek "

meggyőző" munkájának eredményeként említésre méltó atrocitásra nem került sor. Ebben közrejátszott az is, hogy a város polgármestere 1948. június első felében személyesen is felkereste az egyházi hatóságok vezetőit, akik "

megígérték, hogy semmiféle szervezkedést, rendzavarást nem csinálnak

." /238/ Ennek ellenére "

a papság egyik tagja eresebben uszított az államosítás ellen, úgy, hogy a nemzeti bizottság részéről figyelmeztetésben részesült

." /239/ Az államosítás "

alapos előkészítésének" volt az eredménye, hogy Salgótarjánban "

az iskolák államosításával kapcsolatban nem éleződött ki a politikai helyzet. 1948. június 13-ra a kedélyek szinte teljesen lecsillapodtak

." /240/ Salgótarjánban az államosítás mellett kibontakozó mozgalom nyilvánvalóvá tette, hogy az ezzel szemben kezdeményezett "

kultúrharc" ebben a városban hatástalan. 3. Az államosítás oktatásügyi következményei A magyar országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta az iskolák államosítására benyújtott javalatot. Az 1948. évi 33. törvény elrendelte az iskolák, tanulóotthonok, sőt a kisdedóvók állami kezelésbe vételét is. A törvény indoklása kiemeli, hogy az iskolák államosítása elsősorban az általános iskola következetes megvalósítása miatt szükséges. E feladat megoldása a nevelésügyben eddig