Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Szomszéd András: A SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TÁRSULATI NÉPISKOLÁINAK TÖRTÉNETE

határaiban nyer jogot szénkutatásra és szénbányák nyitására. A bányatelkek és a rajta megnyitott bányák területi szétszórtsága megkívánta a vállalat decentralizált irányítását. A központ mellett két körzetre osztották a bányákat: 1. Baglyasaljai körzet: Baglyasalja, Etes, Karancsalja 2. Mizserfai körzet: Homokterenye-Mizserfa, Kazár, Mátranovák, Mátraszele-Jánosakna és Nemti településeket foglalta magába. /U Baglyasaljai kerület A bányák, illetve a telepek Baglyasalja, Etes, Karancsalja községek határaiban voltak. A vállalat Baglyasalján 1862-ben alapította első iskoláját, amely egy tanteremmel, illetve egy tanítóval működött. Az iskola a "

felügyelő- és munkásszemélyzet társasláda tulajdonát" képezte. (A társasláda vagy "

brudercas- sa" a bányászok önsegélyző egyesülete volt.) Az iskola szükségszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy már a megnyitás évében 63 tanulót kellett a névszerint meg nem nevezett tanítónak tanítani. A tanító munkáját nehezítette, hogy a tanulók egy része "

német, tót

" ajkú. Ennek ellenére Pacséri szerint a tanítás nyelve kezdettől magyar volt. Az iskola első ismert tanítója Markovich Gusztáv. A munkáslétszám fejlődésével a tanköteles tanulók száma is gyarapodott, így az iskolát 1892-ben egy tanteremmel bővítik, és létrehozzák a második tanítói állást. A század végén itt tanított a már említett Markovich Gusztáv és új kollégája, Bakó Lajos. Az előző évben, lB98-ban Boroviszényi János működött az iskolánál. A tanulói létszám viszonylag magas, pl. 1898/99-es tanévben 145 mindennapos tankötelesnek kellett volna látogatnia az iskolát. Az itt tanító tanítók javadalma az évi 500 Ft-ról a 20. század elejére 800 Ft-ra emelkedett készpénzben. Fizetéskiegészítésként természetben kaptak lakást, melynek fűtéséről, világításáról a társulat gondoskodott. Ill A karancsaljai határban, az un. 3ikabikk bányatelepen 1891-ben ideiglenes épületben nyílik meg az ÉKI egyik iskolája, mely a társaság "

munkásnyugdíj alapjá"-nak tulajdona. Az ideiglenes épületben 1899-ig folyik a tanítás, amikor új tanterem épül, ennek első ismert tanítója Mrász József. Mint általában a társulati iskolák, "

tanszerekkel jól el van látva, sőt a nevezett nyugdíjalapja