Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

nyilvántartott tagságuk és pártszerveik sem voltak. A parlamenti képviselők sokszor esetlegesen, máskor célzatosan, de általában érdekviszonyaiknak megfelelően szervezett klubjai, társaságai, laza csoportosulásai jelentették a oártokat. A kiegyezést követő három politikai irányzatban (pártban) Kormánypárt (Deák-párt), balközép (Tisza-párt), szélsőbal —, egyöntetűen a nemesi középosztály jelentette a meghatározó erőt. Politikai céljaik eltérő irányai mellett persze különböző mértékben és súllyal vettek részt e politikai erőkben a különféle társadalmi rétegek képviselői. Az uralkodó Deák-pártban meghatározó szerepet a liberális nagybirtokos arisztokrácia játszott, bár a nagypolgárság képviselőiből is integrált magába. A kormánypárt helyi politikájának és politikusainak támogatására, népszerűsítésére alakultak a Deák-körök. Céljaikat nem direkt módon, hanem az általános társadalmi fejlődés, a közjó, a művelődés stb. előmozdításaként fogalmazták meg. A Nógrádi Deák-kör alapszabályában a következőket olvashatjuk: "

A közjó, közművelődés, hazafias irány és szorosabb tartalmi összetartozás előmozdítása és fejlesztése a szórakozás, kölcsönös eszmecsere, olvasás, társalgás és érintkezésben nyilvánuló tényezők által"

. /176/ Az 1865-től 1868-ig tartó országgyűlés kiegyezésellenes ellenzékéből verbuválódott a Negyvennyolcas Párt. 1874-ben, mielőtt a Tisza Kálmán vezette balközép Deák kormánypártjával egyesült volna, a balközép radikálisabbjai csatlakoztak az Országos Negyvennyolcas Párthoz, így jött létre a Függetlenségi és 48-as Párt, amely 1918-ig működőképes politikai erő maradt. Az eredetileg főként kispolgárokból és polgári értelmiségiekből álló baloldali párt a jobbmódú középrétegek irányában szélesedett ki. Ez a párt igen tudatosan építette társadalmi bázisát a vidék Magyarországán, s erre legalkalmasabbnak az egyesületek, körök mutatkoztak. E munkában az Országos 48-as Pártnak már valtak tapasztalatai, hiszen az 1870. márciusában megjelent programjukban már ez olvasható: "

Alakítsunk köröket minél nagyobb számban, városban és faluhelyen egyaránt, ilyen vagy amolyan név alatt a körülményekhez képest ... legyen e körük feladata a közmíveltség s a helyi érdekek előmozdítása mellett a hazafias közszellem ébrentartása, s a nemzet akaratának, az országgyűlési választások időközeiben is nyilvánítása ... felhívjuk ezennel mindazon hazafiakat, akik elveinket vallják, hogy köröket alakítsanak, vagy a már fennálló rokonérzelmú körökbe lépjenek s szóval és tettel elveink, törekvéseink diadalra jutását elősegítsék"

. /177/ A Függetlenségi és 48-as Párt vezetői jól tudták, hogy a