Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

párt támogatói ugyanazok a gazdák, kisbirtokosok, értelmiségiek, 'akik egyébként is a falvak életének meghatározói. 1899-től kezdődően 1910-ig összesen tizenegy kör, pl. a Lőrinczi 48-as és Függetlenségi Kör, a Losonczi 48-as és Függetlenségi Kör alakult a megyében. Noha politikai indíttatású szervezkedésről van szó, ezeknek az egyesületeknek a napi élete nem állt meg a politizálásnál. A Jobbágyi 48-as és Függetlenségi Kör (1905) tevékenységének középpontjában "

az önkormányzati intézkedésekhez való ragaszkodás izmosítása" mellett, az "

önművelés" állt, mégpedig válogatott olvasmányok, felolvasások által. /178/ A hivatali elithez, a gyárak vezető rétegeihez hasonlóan a közép-, alsóközép polgári rétegek is keresték a saját közegüknek megfelelő társadalmi élet és szórakozás formáját. Kaszinók, úrikaszinók helyett számukra a polgári körök nyújtották a legmegfelelőbb kereteket. A polgári körök vidéki megjelenése egyértelműen egy új és erősödő réteg középrétegként történő társadalmi legitimációjának, közügyek felé fordulásának a jele. E körökben a kaszinókhoz hasonló életet éltek (kuglizás, kártyázás stb), de a társasági életen túl, céljaikban burkoltan, vagy nyíltan megjelent a nyilvánosságban történő részvétel igénye. Horváth Danó a Balassa-Gyarmati Polgári Kör (1872?) igazgatója a következőképpen ír a helyi sajtóban: "

a polgári kör nemcsak szórakozás, hanem a városi polgárok művelődése végett alakult ... s hogy a polgári kör van hivatva a tiszta demokrácia ápolására és fejlesztésére"

. /179/ Ha néhány hónappal korábban ugyanannak a lapnak a hasábjain megjelent cikkre gondolunk, amely a város közhangulatát festi le nem csodálkozhatunk az igazgató vágyain: "

De milyen élet ez? ... A politikai nézeteltérés halálos ellenségekké tette a legjobb barátokat, egyik duzzogva neheztel, másik csaknem dühöng, természetesen mindegyik párt különbség nélkül, a társadalmi élet rovására, a munkát nem szórakozás, hanem lelket és testet ülő viszálykodás követi ... Balassa-Gyarmat mint székváros egészen indifferens a politikai dolgokban"

. /180/ Úgy látszik azonban 12 év múltán sem javult sokat az értelmiség hangulata, mivel rendre ismétlődnek a szellemi és társadalmi élet zavarait jelző kifakadások. /IBI/ A Salgótarjáni Polgári Kör (1885) a "

közmúvelés és a hazának felvirágoztatá sára szükséges erők gyűjtésére vállalkozott. "Salgótarján és vidéke polgárait /kívánta/ egyesíteni, hogy a társadalmi érintkezést előmozdítsa és a köz- és politikai ügyeket, különösen a község ügyeit megbeszélés tárgyává tegye"

. /182/