Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

vendéglőben, sok felolvasást tartottak zenével, énekkel, szavalatokkal. Táncos összejövetelükről így ír a helyi lap: "

A középosztály elitje valláskülönbség nélkül adott találkát a Szkarabeuszok táncestélyén"

. /139/ A város életét azonban egyéb cselekedeteikkel és híreikkel is megpezsdítették. Egyszer közhírré tették, hogy három esztendeig nem vásárolnak külföldi árút, vagy külföldi alapanyagból készült terméket (44-en írták alá), máskor nagy csinnadrattával kivonultak az 1648. évi balassagyarmati hősnők és az 1848-49-es névtelen hősök emlékművének megkoszorúzásához. /140/ 1895-ben 100 középosztálybeli tagot számláltak. /141/ 1896. novemberében nyolc gyermeket ruháztak fel, de készpénzsegélyeket is juttattak a rászorultaknak. /142/ 1906-ban, a II. Rákóczi Ferencnek szentelt évben Mikes Kelemen leveleit olvasták fel az asztaluknál. 1906. február 15-i összejövetelükön "

Augusztin István látnoki szemekkel a jövőbe tekintve, humoros tollal, szépen megírt, s az asztaltársaság fennállása 100 éves jubileumának lefolyását tartalmazó felolvasásával gyönyörködtette az asztaltársakat. Volt taps, éljenzés bőven, a piczula pedig hullott a szegények felsegélyezésére felállított perselybe serényen"

. /143/ Véletlenül, a sajtó által megírt lopási história kapcsán tudhatunk a Búr Asztaltársaságról. Balassagyarmaton Tóth István vendéglőjében jártak össze. A helyiségükbe nappal valaki bement és ellopta a kéziperselyüket, amibe a szegény gyerekek felruházására gyűjtötték a pénzt. /144/ Gazdasági és rétegegyesületek E legnépesebb tipuscsoportba 66 egyesületet: a gazdaköröket, a gazdaszövetségeket, az ipartestületeket, az ipartársulatokat, a kereskedő-, munkás- és értelmiségi rétegegyesületeket soroltam. Ezek a társulások elsősorban nem tagjaik művelődésének szolgálatára szerveződtek, tevékenységkörükben azonban — ha eltérő mértékben is — mindig megtalálható volt a művelődési érdekek előmozdítása, a felvilágosító, az ismeretterjesztő elem, olykor pedig a társas élet kereteinek biztosítása. Széchenyi István kezdeményezésére 1835-ben jött létre a Magyar Gazdasági Egyesület. (1880-tól Országos Magyar Gazdasági Egyesület -- OMGE.) 1839-ben elsők között kísérelték meg Nógrádban fiókegyesület alakítását, de ez, a további kísérletekkel egyetemben kudarccal végződött. Végül 1859-ben, Szécsényben