Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

tartották meg a Nógrád Megyei Gazdasági Egyesület alakuló ülését. /145/ Elhatározták, hogy a közgyűléseket felváltva rendezik Szécsényben és Losoncon. 1861-1863 között évente általános gazdasági kiállítást rendeztek Losoncon. 1865-től közöny és érdektelenség folytán zavarok keletkeztek az egyesület működésében, s 1871-ben fel is bomlott. Tíz évvel később, 1881-ben alakították újjá. Ez a szerveződés azonban már nem nevezhető olyan mértékben társadalminak, mint jogelődje, egyre inkább a megye hivatalos egyesületévé vált. A Nógrád Megyei Gazdasági Egyesület 300 fős tagságában döntő szerepe volt a nagybirtok szószólóinak. Szcitovszky alispán már 1880-ban, az egyesület szervezésekor arra szólította fel a szolgabírókat, hogy lehetőleg minden község lépjen be az egyesület alapító tagjának. 1883-ban megyegyűlési határozat is született, miszerint községenként 5 frt alapítványi összeget kell fizetni a belépőknek. (1883-ban 1 q búza 8 frt-ba került.) Az egyesület a 20. század elején a választójog kiterjesztése elleni harc élére állt ugyan, mindemellett azonban továbbra is szorgalmazta a korszerű termelési eljárások terjesztését, s ennek érdekében versenyeket, kiállításokat szervezett. /146/ A megye nagy egyesületének számító Nógrád Megyei Gazdasági Egyesület azonban az 1880-as évek eleji megújulása ellenére sem tudta visszanyerni régi aktivitását és jelentőségét. Alkalmanként rendezett kiállításokat — főleg új gépeket mutattak be és árusítottak —, de a birtokos nemességnek csak egy hányadával tartott kapcsolatot. 1895-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter tett egy kísérletet a parasztság szakoktatásának megszervezésére az Országos Magyar Gazdasági Egyesületre támaszkodva. A helyi értelmiségre és a gazdasági vándortanítók oktató munkájára alapozó tanfolyamokat azonban éppen azok nem látogatták, akiknek szervezték, a parasztok. /146a/ Ennek ellenére a megyei gazdasági egyesület továbbra is próbált hasznos tevékenységet kifejteni. Jó tenyészállatokat szerzett be, ló és szarvasmarha díjazásokat rendezett és az 1890-es években a filoxérától elpusztított szőlőterületek újratelepítéséhez amerikai szőlővesszőket hozatott. /146b/ Két évig hasonló módon működött a Szécsény Vidéki Gazdasági Egylet (1880) is. 1882-ben azonban a kaszinó utódja, az "

Olvasókör" "

gazdakör" címen magába olvasztotta, s ezt követően Szécsényi Casino és Gazdakör Egylet néven jegyezték. Alapszabályba foglalt céljuk "

társalgás által a kölcsönös mívelődés előmozdí tása" , a tudományok, irodalom és művészetek, valamint a közgazdaság iránti' érdeklődés előmozdítása. /147/