Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)
Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)
a gyors gazdasági fejlődés és a nyugathoz képest merev politikai viszonyok ellentétében rejlett. A fejlődést a politikai manőverek teremthették meg, de a megindult változásokhoz már nem tudtak igazodni. " Az előrefutó ipar és kereske delem mellett elmaradt és deformálódott a magyar társadalom szerkezete. " /49/ Mindezek ellenére lassan mégis változásnak indult az ország belső arculata. Az ipari fejlődés megannyi tárgyi jele mellett, feltűnt és folyamatosan erősödött az új mentalitás képviselője a polgárság, amely hozzálátott — bár nem biztató eséllyel ~ a politikai közélet játékszabályainak átfogalmazásához. Sorai nem csupán a pénz- és ipari világból szaporodtak. A századfordulón már jól kitapintható volt, hogy a polgárosodás megindult az arisztokrácián belül is, bár ez a folyamat nem hatotta át annak egészét. A dualizmusra visszatekintve látszik, hogy mennyire torzóban maradt e tendencia. " A parasztság polgárosodása félúton elakadt, s még azok is, akik a nagybirtok nyomása ellenére gyarapítani tudták földjeiket, azok sem lehettek európai értelemben vett kispolgárokká. A társadalomfejlődés torzulásait nem a dualizmus 'hozta' közvetlenül, lehetőségei évszázados folyamatokban gyökereznek, de a nagybirtok uralmának konzerválásával a kiegyezés megvalósította, érvényre juttatta ezt a lehetőséget ..." /5ü7 — olvashatjuk a kor egy alapos elemzésében. Nógrád megyében az ipar nyomában járó polgári szellem térhódítását főként két település: Losonc és Salgótarján életében lehet tetten érni. Mindezek ellenére sem szabad azonban említés nélkül hagyni, hogy az előző, hatalmi terrortól terhes korszakokhoz képest növekvő politikai toleranciában kereshették az egyre változatosabb képet mutató törekvések érvényesülésüket. A fenti események, tendenciák több ponton is értelmezik a korszak művelődési életében végbemenő folyamatokat. IV. MŰVELŐDÉSI ÉLET, EGYESÜLETEK A DUALIZMUS KORÁBAN Az 1867-el kezdődő viszonylagos állami önállóság az előzőekhez képest más helyzetet teremtett a művelődési életben is. A korszak első része, amelyet a művelődéstörténet 1867-1875-ig számít, a történelmi határkőként kezelt kiegyezéstől a " második kiegyezésig" , tehát a Deák és Tisza-párt fúziójáig tart.
