Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

múltán került sor. 1862-ben még a következő egyletek voltak a megyében: a balassagyarmati, a losonci társalgási egylet, a lapujtői takarékpénztár egylet, a füleki és a szécsényi olvasóegylet. /45/ III. A DUALIZMUS TÁRSADALMÁRÓL Valóságos kierkegaardi /46/ kérdés elé került az uralkodó osztály Magyarországon az 1860-as években. Vagy mozgósítja a nemzetet a 48-as eszmék folytatására, levonva a közelmúlt súlyos tapasztalatait, s a külső — elsősorban az európai — viszonyok kedvező alakulása folytán bízhat a nemzeti függetlenség elérésében (ebben az esetben be kellett kalkulálnia a nagybirtokról, vagy annak nagyobb részéről történő lemondást, hiszen az évtized első éveinek eseményei világosan megmutatták, hogy a parasztság szemében a függetlenség és jobbágyfelszabadítás összekapcsolódnak). Vagy a nagybirtok többségének minden áron történő megtartásával kiegyezik az elnyomóval, s ezzel biztosítja, illetve szilárd alapokra helyezi hatalmát. A függetlenség mint össznemzeti érdek és a vezető osztály alapvető érdeke tehát láthatóan szembekerült egymással. A politikai konstellációk árnyaltabb értékelését mellőzve sem lepődhetünk meg a történelmi választáson, hiszen az egyik oldalon álló osztályérdekek nem perifériális kérdésekként jelentkeztek, hanem létérdekként: egy történelmi és egzisztenciális tradíció és egy fővonalaiban évszázadok óta öröklődő életmód hordozóiként. S a remélt politikai stabilizáció következményeként a kereskedelmi életben, a mezőgazdaságban és az iparban várható előnyökről még nem is szóltam. Az arisztokrácia látta, hogy ha létrehozza ezt a politikai kompromisszumot, akkor a burzsuáziával szoros szövetségben belátható ideig biztosított a hatalma. Az 1860-as években Nógrád megye politikai élete meglehetősen zajos volt, ugyanis 1865-ben a választójog kiszélesítésére tett indítványt a megye úri osztálya leszavazta. A választások nem egyszer rágalmaktól, megvesztegetésektől és erőszaktól kisérve folytak, s azontúl, hogy a polgárok, parasztok botokkal, azaz verésekkel foglaltak állást, gyilkosságok is történtek. /47/ Noha 1867