Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 1. Szakály Ferenc: A hatalmaskodás mint a magyar jogok érvényesítésének eszköze a török által megszállt országrészekben

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Szakály Ferenc A HATALMASKODÁS MINT A MAGYAR JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ESZKÖZE A TÖRÖK ÁLTAL MEGSZÁLLT ORSZÁGRÉSZEKBEN A magyar feudalizmus századainak okleveles és irathagyatékában tömegesen találhatók olyan - kezdetben inkább csak a "köztudományt", utóbb már a kihallgatott tanúk vallomásait tételesen is rögzítő - vizsgálati jegyzőkönyvei!; amelyeknek tárgya valaminő, a korabeli felfogás által "hatalmaskodásnak" minősített bűncselekmény. A jogtörténeti szakirodalom ekként jellemzi e sajátos ,.- mert különleges elbírálás alá vont, de mégsem hivatalból üldözendő - bűncselekmény-típus lényegét: "A magyar jog nagyobb hatalmaskodást (actus majoris potentiae) és kisebb hatalmaskodást (actus minores potentiae) különböztet meg. Ez utóbbit erőszakoskodásnak (violentia) is nevezik. Mindkettő a magánjogi bántalmakhoz {delictum privatum) tartozik. A nagyobb hatalmaskodás másnak személyében vagy vagyonában történő önhatalmú megsértése, melyet a törvény annak nyilvánít. A törvény eredetileg a nemesi szabadságnak az oltalmát vette célba, s ennek felel meg a nagyobb hatalmaskodás régibb Öt esete (quinque casus). Ezekhez későbben több más eset járult az országgyűlés és a közhivatalok megvédése, részint némely hűtlenségi esetek büntetésének a kor szellemének megfelelően történő enyhítése érdekében. A régibb öt eset a következő: 1. nemes ember lakóházába erőszakos berontás; 2. a nemesi javaknak vagy tartozékaiknak erőszakos elfoglalása; 3. nemes személyének jogtalan és törvényes ok nélküli letartóztatása; 4. nemes személynek megverése vagy megsebesítése; 5. nemes személynek megölése.

1 Ma mindezek bűnvádi eljárásra tartozó bűncselekmények. A büntetés eredetileg főbenjáró' ítélet volt, azaz fej- és jószágvesztés; kizárólag a sértettől függött, hogy az elítéltnek fejét kívánta, vagy a fejváltsággal megelégedett-e, az első esetben azonban az elítéltnek javait nem igényelhette. Az elítéltnek életét a sértett akarata ellenére a királyi kegyelem sem menthette meg. Egyházi személyek, vérrokonok s nők által... elkövetett hatalmaskodás esetében fejvesztést nem, csak fejváltságot lehetett követelni. A későbbi gyakorlat a fejvesztést általában megszüntette, s csak a fejváltság maradt meg mely az elmarasztalt személynek vérdíjában állott... 1. Vö.: 1498: t. és ERDÉLYI László: Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig. Budapest, 1942. 362364. p.