Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

VII. TÁRSADALMI ELLENÁLLÁSI TECHNIKÁK FORMÁLIS SZERVEZETEK NÉLKÜL - 1. Tóth László: A besenyőtelki társadalom akaratnyilvánítási képessége 1945 után

helybelieket vagy itt születetteket juttassanak különböző vezető pártpoziciókba. E törekvés fényes sikerét jelezte, hogy az 1950-es évek elejétől kezdve mindig helybeli volt az MSZMP járási bizottságának másod- vagy első titkára. A különböző gazdasági intézményekkel hasonló viszonyt építettek ki és működtettek. Ennek két módja volt. Az egyik az, hogy a valamilyen szempontból a község számára hasznos intézmény helybeli vezetőjét beválasztatták a tanácsba és ezzel elkötelezték, hiszen helyi hatalmat is biztosítottak neki. A másik a gazdasági intézmények vezetőive} kiépített kapcsolat. Ennek működésére a legjobb példa a vízhálózat egy szakaszának megépítése. A megyei vízművállalat tervében a megépítendő vízvezeték hossza szerepelt, de az eldöntetlen volt, hogy melyik községben mennyit telepítenek. Az egyik helybeli tanácstag (mellesleg kőműves kisiparos, aki ilyen minőségben a vízművállalat «vezetőjének is hasznára lehetett) ígéretet tett arra, hogy a helybeliek társadalmi munkával részt vesznek a vízvezeték megépítésében. A vállalatnak ez a pénzhiány miatt a tervteljesítés biztosítékát jelentette, ezért úgy döntött, hogy Besenyőtelken építenek vízvezetéket Ez a kapcsolat azt eredményezte, hogy a falu 3-5 évvel korábban kapott vízvezetéket, mint ahogy az a dolgok "normális" menete esetében történt volna. Rendkívül jellemző az egyéb szervekkel való jövedelmező kapcsoltra a KNEB elnöke és a helyi tanácselnök viszonya. A KNEB gondoskodott arról, hogy az ellenőrzések során minden rendben találtasson, cserébe a KNEB elnöke rendszeresen leküldhette szolgálati gépkocsiját a falu vágóhídjára, ahol azt félárú (kényszervágottnak minősített) hússal töltötték meg. 1985 után volt félelem attól, hogy ez a kapcsolatrendszer nem marad fenn. Minden jel arra utal azonban, hogy a helyi vezetésben lezajlott személycserék és a deklarált elvek ellenére a patrónus-kliens viszonyrendszer él és virul, s miközben hozzájárul a falu gyarapodásához, újratermeli az 1945 után csupán markánsabb formát öltött sajátos magyar hatalmi struktúrát. 2., A helyi közhatalmi (tanácsi) döntéshozatal befolyásolásának problémája volt a kutatás tulajdonképpeni tárgya. a., A befolyásolás szerveződése A különböző magyar szociológiai kutatások Erdei Ferenc nyomán a társadalmat két alapvető elv alapján látják szerveződni: megkülönböztetik a történeti-rendi és a modern-polgári társadalomszerveződést. Szelényi nyomán megkockáztatható az a feltevés (és Hankissnak a Valóság 1989 februári számában megjelent új hatalmi elittel foglalkozó tanulmánya is ezt látszik alátámasztani), hogy e két szervezőelv mellett a társadalom még egy bürokratikusredisztributiv elv mentén is szerveződik. E hármas társadalomszerveződés Besenyőtelek esetében is megragadható: a rokonsági elv (történeti-rendi) mellett a vagyoni helyzet (modernpolgári) és a redisztributiv struktúrában elfoglalt "kvázi hatalmi helyzet" elve is jelen van (különösen jól megfigyelhető ez a tanácsi vezetés és a helyi kisiparosok összeszerveződésén). E három társadalom-szerveződési elv alapján létező társadalmi csoportok tagsága átfedi egymást és nehezen határozható meg közöttük hierarchia. A fontos azonban az, hogy az így létező csoportok valóságosan működő csoportokként is létrejönnek, természetesen nem fogva össze a helyi társadalom valamennyi tagját. A bizonyos szempontokból objektíve azonos helyzet az alapja az egyes csoportok érdekartikulációs, törekvésmegfogalmazó tevékenységének. b., A csoportszerveződés közege A valóságosan létező csoportok két intézményrendszerben nyernek tényleges létezést: a társaskapcsolatok és a társadalmi nyilvánosság intézményrendszerében. Genetikusan az első intézményrendszer a történeti-rendi, a második pedig a modern-polgári társadalomszerkezet produktuma. A társaskapcsolatok intézményrendszere azokat az emberek közötti érintkezési 358