Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

VI. VÁROSI KONFLIKTUSOK - 4. Kresalek Gábor: Valós és kreált konfliktusok az ötvenes évek jelenidejű játékfilmjeiben

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Kresalek Gábor VALÓS ÉS KREÁLT KONFLIKTUSOK AZ ÖTVENES ÉVEK JELENIDEJŰ JÁTÉKFILMJEIBEN Előadásom a "Magyar társadalom a filmben, a film a társadalomban" c. Rainer M. Jánossal közösen végzett kutatási programunk részeredményeire épül. Érdeklődésünk azért fordult a film felé, mert ez az a médium, amely elsődleges üzenetéin felül, mint látvány is képet ad a megszületése keretéül szolgáló társadalom struktúrájáról, értékeiről, valamint a korszak hangulatáról. Ennek az az oka, hogy a filmek óhatatlanul magukban hordoznak bizonyos látens elemeket. Ezek felszínre hozatala, elemzése és összevetése a szándékolt tudatformálást szolgáló szegmensekkel, nézetünk szerint a társadalomtörténetírást egy új aspektussal egészíthetik ki. Konferenciánk témája a konfliktus, szerves alkotóeleme a filmművészetnek. A filmbéli összeütközéseknek nemcsak dramaturgiai funkciójuk van. Érték- és tartalomelemzés segítségével a konfliktusok két csoportra oszthatók: a kreált és a valóságos konfliktusokra. A kreált konfliktusok a politikum primátusából, az átpolitizált napi élet tendenciózus bemutatásából következnek. A filmek születésük pillanatától egy többlépcsős elbírálási rendszer követelményeit teljesítve jutottak el a nyilvánosságig. Az intézményrendszer a forgatókönyvtől kezdve a forgatás folyamatáig mindent ellenőrzött, hiszen a kész művel orientálni, tanítani, egyenesen kioktatni kívánta a művek befogadóit. Szükségszerű tehát, hogy tézisfilmek jöttek létre. Mindezek ellenére természetesen a korszak filmjeiben is fellelhetők valós konfliktusok. Munkánk során, azért hogy ne rekedjünk meg a nyilvánvaló manipulációk feltárásánál, illetve az átpolitizált magánélet közhelyszerű bemutatásánál, a konfliktuslehetőségek együttes szemlélete mellett a film'ekben fellelhető konfliktuskörök alapján csomópontokat jelöltünk ki. Itt most az idő korlátozott voltára való tekintettel a csomópontok köré kialakított hét csoport bemutatása közül csak kettőre tudok kitérni. Mivel a filmekben jelentkező társadalmi konfliktusok legmarkánsabb területének az ábrázolt magánélet közegét tartom, ezért a szubkultúrák közösségi élettel való összeütközéséről, és a családiszerelmi életre vonatkozó konfliktusokról fogok beszélni. I. Szubkultúrák Korszakunk "hőse" a "közösségi ember". Legyen férfi vagy nő, szerepeljen individumként, vagy egy csoport tagjaként, az általa közvetített értékek közül a legfontosabb a feltétel nélküli azonosulás a társadalom "nagybetűs" célkitűzéseivel. E "hősök" munkájukért, pártjukért, osztályukért élnek és dolgoznak. Szükségszerűen intoleránsak a mássággal, a deviáns jelenségekkel. A meg nem értés mértéke a filmek gyártásának sorrendjében más és más. A vizsgált filmek egy előre háromévre összeállított, majd ebből évekre lebontott tématerv alapján készültek. E tématerv a TSZ-filmektől kezdve a munkaversenyekről szólókon keresztül az ifjúsággal, az iparitanulókkal foglalkozó filmekig a pártállam számára minden