Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

VI. VÁROSI KONFLIKTUSOK - 2. Szakály Sándor: Egy közbiztonsági testület létrehozása és feladata a 19-20. század fordulóján. (Magyar Királyi Csendőrség)

- tudjon olvasni, írni, számolni. Amennyiben a jelentkező megfelelt a felsorolt követelményeknek, heti kiképzésben részesült, majd félévi próbaszolgálatot teljesített. A próbaszolgálat eredményének függvényében véglegesítették, s ekkortól lett csendőr. Az évek folyamán a csendőrnek lehetősége nyílott elvégezni különböző tanfolyamokat és így a pályán előbbre lépett, ami általában őrsök vezetését, vagy járásőrmesterséget jelentett. A csendőrség tagjainak szolgálatteljesítése három formából állt: - rendes szolgálat, - felhívás folytán teljesített szolgálat, - ellenőrző szolgálat. A rendes szolgálat a nap mint nap felsőbb utasítás nélkül kötelezően végzett portyázásból állt, ami azt jelentette, hogy a csendőrjárőrnek meghatározott területet be kellett "portyáznia". E szolgálat során a járőrnek a következő feladatokat kellett ellátnia: 1. a büntetés alá eső eseteket megelőzni, 2. a véghezvitt törvénysértéseket kideríteni, tetteseit feljelenteni, 3. a törvénysértőket az előírt esetben elfogni, 24 órán belül az illetékes hatóságnak vagy bíróságnak átadni, 4. a minden állampolgár személyét és vagyonát mindennemű erőszakoskodástól megvédeni, 5. a tűzvész, árvíz és minden más veszélyeztetett területen megjelenni és ott a köz biztonságot fenntartani, 6. az utasokat kétes biztonságot nyújtó utakon a céljukig elkísérni, 7. a katonaszökevényeket letartóztatni és az illetékes parancsnokságnak átadni, 8. minden a köz tulajdonát képező és általa használt építményre, eszközre figyel met fordítani, a hiányosságokat, rongálásokat jelenteni, a rongálókat kinyomoz ni, 9. a közlekedési szabályok megtartását ellenőrizni, 10. a rendőri felügyelet alá helyezetteket és a szabadon bocsátott bűntetteseket el lenőrizni. A rendes szolgálatban álló csendőrjárőr két főből állt és általában 18-24 órát volt szolgálatban. Ennek az időnek az egyharmadát szigorúan meghatározott formában pihenésre fordíthatták. A felhívásra történő szolgálatteljesítés azt jelentette, hogy a csendőrség eleget tett az illetékes bíróság, ügyészség, közigazgatási hatóság "felhívásának", illetve a területileg nem illetékes bírói és közigazgatási hatóságok "megkeresésének". Szigorúan tilos volt azonban olyan "felhívásnak", "megkeresésnek" eleget tenni, amely törvényellenes volt, vagy nem tartozott a csendőrség szolgálati feladatai közé. A járőrök ellenőrzését az őrsparancsnok végezte, de évente tiszti ellenőrzésekre is sor került. Az ellenőrzési szolgálat a felettes parancsnokságok ún. "szemléit" jelentette, amikor az alájuk beosztottak működését ellenőrizték. A csendőrség működésének eredménye A csendőrség felállításával létrejött, a kormányzattól függő egységes közbiztonsági szervezet eredményei viszonylag gyorsan megmutatkoztak. Az ún. "betyárvilágot" sikerült elég gyorsan felszámolni, a vagyon és az életbiztonságot megszilárdítani. Az állandó járőrözés, az intézkedésre jogosultak szinte állandó jelenléte erősen visszafogta a bűnözést, illetve megnövelte a kiderített bűncselekmények számát. Több mint húsz esztendővel a testület felállítása után 1907-ben a statisztika a következő eredményeket mutatta. 328