Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
V. AZ IPAROSODÁS TÁRSADALMI KONFLIKTUSAI - 5. Mazsu János: Iparosodás és társadalmi egyenlőtlenség – avagy mire jó a társadalmi egyenlőtlenségek történetének kutatása
RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Mazsu János IPAROSODÁS ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG - AVAGY MIRE JÓ A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA A társadalmi egyenlőtlenségek és azok alakulásának kutatását nem kevesen a társadalomtörténet "királyi útjá"-nak nevezik. Akik némi malíciával teszik, azok arra utalnak, hogy főként az 1968-as diáklázadások és újbaloldali mozgalmak hatására Nyugat-Európában és az USA-ban félerősödött egyfajta társadalmi igazságérzet, amely biztos sikerré, bestsellerré avat minden olyan történeti munkát, amely a társadalom különböző csoportjai közötti különbségekkel akár mint társadalmi - történeti igazságtalansággal, akár mint a jelenkori egyenlőtlenségek előzményével foglalkozik. Akik e kifejezést pozitív értelemben használják - legtöbbször maguk is társadalomtörténeti kutatók -, igazolásképpen a következő szakmai érvekre hivatkozhatnak: - A társadalmi egyenlőtlenségek történeti vizsgálata egyfajta jótékony integratív erőként működött az elmúlt egy-másfél évtizedben, hiszen az egyes társadalmi osztályokat és rétegeket önálló tárgyként és kutatástechnikailag elkülönítve vizsgáló közelítések helyébe egyfajta, a társadalmi csoportok közötti viszonyokat a kutatások fókuszába állító szemléletet hozott. Ez a látásmód nem csupán az egyes társadalmi csoportok vizsgálatába bezárkózott kutatásokat késztette tágasabb dimenziókba, de a nemegyszer "lágy" és "kemény" adathalmok egyaránt mozgató descriptio mellé emancipálta az analízist is. - A társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálatára kidolgozott kutatási hipotézisek, empirikus vizsgálati módszerek a közös szemléleti bázison közelebb vitték és viszik egymáshoz a sokszor eltérő adottságú forrásokkal és különböző társadalmi fejlődési problémákkal szembesülő nemzeti történeti kutatásokat és mind a részvizsgálatok, mind az absztraktabb, a társadalomszerkezetre vonatkozó következtetések szintjén nagyobb lehetőségeket kínálnak.a valódi összehasonlításokra. - A teoretikusabb beállítottságú kutatók a szociális egyenlőtlenségek szisztematikus és konzekvens, az empiriára alapozott kutatásban látják az osztályelemektől megfertőződött, vaskos ideologikus előfeltevéseket tartalmazó társadalomszerkezeti sémák kontrolljának a, lehetőségét. A vérmesebbek pedig a felkutatott és felkutatandó társadalmi egyenlőtlenségek mentén kirajzolódó új társadalomszerkezeti hálón keresztül újabb társadalmi struktúramodellhez vagy modellekhez való eljutás útját vélik felfedezni a társadalmi disparitások megismerésében. - Valamivel ambivalensebb a politikai história szempontjai felől közelítők véleménye. Egy jelentős részük úgy tartja, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke, a differenciák valós vagy vélt negatív elmozdulásának sérelmi élménye a társadalmi konfliktusok egyik fő forrása. Az e véleményt vallók többsége elismeri ugyan, hogy a társadalmi csoportoknak a
