Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

V. AZ IPAROSODÁS TÁRSADALMI KONFLIKTUSAI - 2. N. Czaga Viktória: Kézművesek, iparosok, kereskedők a budai védegyletben

A többi budai védegyleti "gyártulajdonos" gyára inkább nagyobb műhely volt, mintsem gyár. Ezek közül a legjelentősebb Hajós Sándor kalapmesteré, amelyet tulajdonosa 1847-ben tudott gyárrá nyüváníttatni.13 Ha valaki, akkor Hajós Sándor az, akinek fejlődését a védegyleti mozgalom segítette elő.14 Az 1846. évi iparkiállítás műbírálói azonban kifogásolták kalapjainak minőségét: női selyemkalapjai nem szépek, nehezek és drágák.15 Márpedig a védegyleti mozgalom, amikor a honi cikkek kelendőségéért, vásárlásáért szállt síkra, elsősorban a női vásárlókra számított. Nagyobb műhellyel rendelkezett még ifj. Szabó József asztalos, aki a 40-es évek elején tért haza külföldi vándorútjáról. Svájcban, Bázelben tökéletesítette szakmai tudását olyannyira, hogy az 1846. évi kiállításra küldött biedermayer női hálószobabútora inkább remekbe készült vizsgadarabnak illett be, mintsem a mindennapi élet színteréül szolgáló polgári bútordaraboknak.16 E fent említett gyárak közül a Pesti királyi váltótörvényszéken 1846-ban csak az Első Magyar Szarugomb- és Fémárúgyárat jegyezték be. A Kereskedelmi és Iparkamarai Jelentés 1852-ben már csak kettőt nevezett meg közülük: Werther Frigyesét és Ganz Ábrahámét. A budai kereskedők ugyancsak gyér érdeklődést mutattak a fíókegyesület iránt. Az ismert öt kereskedő közül három csak azután csatlakozott a mozgalomhoz, miután a fiókegylet vezetői biztosították őket affelől, hogy "ha valamely kereskedő, árus vagy iparűző magát a védegylet lajstromába sorozza, ezen kötelezettség csak saját egyedi személyét terheli, nem pedig azon iparágat is, melyet élelme forrásául választott." Csatlakozásuk után buzgóságukban és ügyszeretetükben odáig is elmentek, hogy pl. a külföldről behozott cukrot hazai címkével ellátva árulták. Ez, az országos védegyleti mozgalom alapeszméjével homlokegyenest ellenkező módszer azonban nemhogy megrovást nem váltott ki a tagokból, hanem ellenkezőleg, sikerként könyvelték el azt.*

7 A budai osztály működésének korlátai a csatlakozó iparosok és kézművesek számára is nagyon hamar világossá váltak, amikor anyagi támogatásért fordultak a fiókegyesülethez. Az osztály vezetői siettek ugyanis leszögezni, hogy az egylet kizárólag "a honi gyártmányok kelendőségének biztosítására'^ alakult, s nem kölcsönök nyújtására és gyárak alapítására. Tevékenységük pedig - anyagi lehetőségek hiányában - csak arra szorítkozhatott, hogy az Országos Védegylet vezetősége által meghirdetett feladatokat közvetítették a tagok felé, így pl. azt a felhívást, amely a hazai dohány fogyasztására és a hazai gyapjúkelmék vásárlására szólította fel a védegyleti tagokat. Az osztály vezetői azonban felismerték, hogy egy élvezeti cikk használatában nehéz befolyásolni a fogyasztókat, éppen ezért a dohány fogyasztását a "polgárok morális érzetére" bízták azon meggyőződésben, hogy "a hona javát szilárdul óhajtó honfi ... tudni fogja, miként kelljen az önös monopólium trafikáit látogatni vagy elkerülni."^ A védegyleti mozgalom ideje alatt az egyetlen ígéretesnek induló vállalkozás a hazai gyapjúkelmék fogyasztását befolyásolhatta volna kedvezően Budán. A Gyáralapító Társaság kezdeményezésére ugyanis Buda-Ujlakon egy gyapjúfonógyár létesítését határozták el, de a vállalkozás messze túlnőtt a fiókegyesület lehetőségein. Anyagi kihatásait - a telek átengedését, részvények jegyzését - a budai tanács és választópolgárság vállalta magára. A megvalósulás azonban nem tőlük függött, hanem a Kamarától, amelynek - amint azt a fiók13. MOL P. 1073. 40-sz.n. i. 14. MOL Magyar Kir. Helytartótanács lt. C. 64. Departamcntum Commcrciale 18-39/1843., 18-158/1847. sz. i.; Hetilap, 1846. április 7., 28. sz. 15. MOL P. 1073. 40-sz.n. i. 16. MOL P. 1073. 40-sz.n. i., 17-380/1846. sz. i.; Hetilap, 1846. július 10., 55. sz. 17. BFL X. 118. 1846. április 5. Választmányi ülés jkv-e. 18. BFL X. 118. 1846. október 22. Választmányi ülés jkv-e. 19. BFL X. 118. 1847. január 3. Közgyűlési jkv. 290