Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Tímár Lajos: A középfokú iskolarendszer modernizálása és a társadalmi mobilitás konfliktusai Budapesten 1873–1973 között

j last, hogy a főváros különleges viszonyai, különleges tanítási anyagot és különleges tanítási módszert kívánnak. Viszont az ez után hozott országos színtű intézkedések a fővárosi polgári iskolák számára is hátrányosabb helyzetet teremtettek. A gazdasági, erdészeti és állatorvosi tanintézetek főiskolai rangra emelésével ezek az intézmények bezárultak a polgári iskolát végzettek előtt. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. 1. törvénycikk is kirekesztette őket a számukra alighogy megnyílt hivatali pályákról. A polgári iskolák ötödik-hatodik osztályai a fővárosban elvesztették vonzerejüket. Fokozatosan csökkenő társadalmi presztízsük jól tükröződik a továbbtanulási arányokban. 1902-ben a polgárit befejező tanulóknak még 84 %-a tanult tovább, 1932-ben már csak 32 %-a.i2 A főváros és vidék polgári iskolái között a tanulók pályaválasztásában jellegzetes különbségeket fedezhetünk fel. Az adatok világosan utalnak a polgári iskolai tanulók országosan tipikusnak tekinthető pályairányultságára, nevezetesen a fiúknál a felső kereskedelmi és ipari szakiskolákban való továbbtanulás, illetve a leányok esetében a kereskedelmi szakiskola és a tanítóképző jelenti a legvalószínűbb továbbtanulási lehetőséget. Ugyanakkor a főváros és a vidék között néhány jellegzetes különbség is megfigyelhető. Míg Budapesten a fiúk közül háromszor annyian tanulnak tovább ipari iskolákban, mint vidéken, a leányok között pedig Budapesten a továbbtanulási arány megközelítette a fiú tanulókét, 65,5 %, addig vidéken ez az arány csak 39,6 % volt. 13 A továbbtanulás arányait és irányát az 1902-es és az 1932-es évre vonatkozóan összevetve különösen szembetűnő, hogy az értelmiségi pályák felé kaput nyitó iskolatípusokban továbbtanulók aránya fokozatosan csökkent. A polgári iskola IV. osztályát végzett tanulók pályaorientációja 1900-ban (%)i

4 Fiúk közül továbbtanul Budapest Magyarország (Budapest nélkül) Polgári iskola V. osztályában tanul 8,0 16,7 Középiskolában 3,2 4,6 Felső kereskedelmi iskolában 19,8 24,2 Katonaiskolában 8,0 3,8 Ipariiskolában 13,4 4,4 Tanítóképzőben 6,0 12,6 Gazdasági iskolában 1,2 3,4 Más iskolában tanul 109 - Tovább tanul összesem 70,5 69,7 Önálló pályára lép Ipar 8,0 4,5 Kereskedelem 2,3 3,7 Közhivatal 2,6 10,8 Magánhivatal 1,0 Egyéb 1,5 Otthon marad LJ) 3,3 12. DOBOS László: Az egykori polgári iskola szerepe iskolarendszerünkbe. Pedagógiai Szemle 1970/12. 1140. p. 13. SZIKLÁS Rudolf: Egy év a fővárosi iskolák történetéből. Polgári Iskolai Közlöny, 1903. pp. 315-316. p. 14. SZIKLÁS Rudolf: Egy év a fővárosi iskolák történetéből. Polgári Iskolai Közlöny, 1903. pp. 315?316. p. 256