Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Tímár Lajos: A középfokú iskolarendszer modernizálása és a társadalmi mobilitás konfliktusai Budapesten 1873–1973 között

Lányok közül 15 továbbtanul Budapest Magyarország (Budapest nélkül) Felső leányiskolában Gimnáziumban Tanítóképzőben Óvónőképzőben Kereskedelmi iskolában Ipari iskolában Szakiskolában 6,0 2,6 13,0 3,3 26,2 7,3 0,7 2,4 19,3 0,1 5,3 4,4 .IÁ. Tovább tanul összesen: Önálló pályára lép Ipar Kereskedelem Vasút-, Posta Iroda Ptthon marad Ismeretlen 65,5 0,4 0,8 0,7 1,4 20,1 11.1 39,6 0,3 0,4 0,7 49,7 _9£_ Az adatok világosan utalnak a polgári iskolai tanulók országosan tipikusnak tekinthető pályairányultságára, nevezetesen a kereskedelmi iskolákban és ipari szakiskolákban való továbbtanulás, illetve leányok esetében kereskedelmi szakiskola és tanítóképző jelenti a legvalószínűbb továbbtanulási lehetőséget. A másik mozzanat, a tanulók társadalmi összetételének megváltozása. Ebben Budapesten szintén lényeges fordulat történt. A polgári fiúiskolákban a negyedik osztályosok között három évtized alatt közel felére csökkent a továbbtanulók aránya. Ezzel szoros összefüggésben a pályára lépők aránya a harmincas évek folyamán meghaladta a 60 %-ot. 1902-ben a polgári fiúiskolákban tanulók közül a legnagyobb csoport a felső kereskedelmi iskolába áramlott. 1932-ben viszont az iparos tanonciskolákba többen mentek (42,4 %), mint a gimnáziumokba és a kereskedelmi középiskolákba. Az ezen utóbbiakban továbbtanulók együttes aránya (23,0 %). A negyedik osztályt befejezett leány tanulók között 30 év alatt 0,3 %-ról 16,8 %-ra nőtt a tanulmányaikat iparos tanonciskolában folytatók aránya. A polgári iskolás lányok között továbbtanulók aránya a fentebb említett időszakban kismértékben nőtt, szemben a fiú tanulók továbbtanulási arányának jelentős, majdnem 50 %-os csökkenésével. Ugyanakkor 1932-ben a polgári iskola negyedik osztályát befejező lányok közül minden negyedik az újtípusú iparos- és kereskedőképző tanfolyamokat látogatta.

16 Fentebb vázolt pályaválasztási változások mögött a főváros társadalmának és ezzel összefüggésben a polgári iskola szerepének jelentős módosulása húzódik meg. Budapesten az elemi iskola negyedik osztályát befejezők közül egyre többen tanultak tovább polgári iskolákban és középiskolákban. Tehát a 30-as évek elején az elemi iskolát elvégzők közel 60 %-a, illetve 30 %-a a következő évben már a polgári, illetve a középiskolák padjaiban ült. Mindez azt is jelentette, hogy emiatt a túliskolázottság miatt a fővárosban az iparostanonc tanulók 50 %-a vidéki volt. A polgári iskolában tanulók jelentős aránynövekedése a tanulók társadalmi hátterének megváltozását is jelentette. Az ilyen jellegű statisztika elsőként az 1899-es évről áll rendelkezésre. Ekkor a fiúk 20,9, a lányok 33,7 %-a volt értelmiségi származású. 1

7 15. BABIRÁK Mihály-dr. KOKOVA1 Lajos: A székesfővárosi községi polgári iskolák kialakulása ... 62-79. p. 16. Uo. 79. p. 17. Uo. 62. p. 257