Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 3. Horváth József: A győri végrendelkezők családi konfliktusai a 17. század első felében

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Horváth József A GYŐRI VÉGRENDELKEZŐK CSALÁDI KONFLIKTUSAI A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

1 Amint azt több történész megállapította már, a végrendelkezőnek utolsó akarata írásba foglalásával többek között az volt a célja, hogy elejét vegye az örökösei közötti későbbi viszályoknak; ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy maga a végrendelet is számos esetben lehet további konfliktusok forrása.

2 Emiatt a testamentumok kapcsán három formában is találkozhatunk konfliktusokkal: 1. a testáló elmondja azon már befejeződött (vagy éppen folyamatban lévő) összeütközéseit, amelyek utolsó rendelését befolyásolják; 2. felsorolja azon konfliktus-lehetőségeket, amelyek bekövetkezésétől tart és kísérletet tesz rendeléseivel azok elkerülésére; 3. amennyiben ez nem sikerül és az ügyből viszálykodás vagy netán per lesz, annak szerencsés esetben nyoma marad a városi protocollumokban vagy valamelyik később keletkezett végrendeletben is. Előadásunkban ezen három formában előforduló konfliktusok együttes vizsgálatát kíséreljük meg. Az idő rövidsége miatt nem térhetünk ki az előforduló problémák minden típusára: vizsgálódásunkat ezért a családi konfliktusok csoportjára szűkítjük. Számos izgalmas terület marad így ki, melyből itt csak kettőt említenénk: nem foglalkozhatunk a korszak vallási viszonyaival, melynek konfliktusai - ha ügyesen elrejtve is, de - forrásainkban is tükröződnek

3

; és el kell tekintenünk pl. a kintlevőségek behajtása körüli bonyodalmak felvá\ 1. Egy megjegyzés: a levéltári források esetében kizárólag a Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltárának anyagára hivatkozunk, így a továbbiakban ezt külön nem jelöljük. 2. Ld. pl. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások (Bp., 1981.) 726. p. vagy ANTAL Péter Végrendelkezés Debrecenben az 1820-as években. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIII. (Debrecen, 1986.) 59-60. p. 3. 1613-tól ugyanis a protestánsok csak a városon kívül gyakorolhatják vallásukat, melyet végrendeletükben sem hangsúlyozhatnak ki emiatt, de rendelkezéseikből még érződik odatartozásuk. (Erről ld. Győri végrendeletek 1600-1630 c. kéziratban lévő doktori disszertációnkat, mely 1988-ban készült e témáról. 95-96. p.). A korszak vallási viszonyairól a két legfontosabb tanulmány BEDY Vince: Adatok Győr város 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához. In: Győri Szemle, 1934. 52-59. p. illetve PATAKY László: A győri református egyház története (Bp., 1985.) c. munkájának vonatkozó fejezetei. 233