Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 3. Horváth József: A győri végrendelkezők családi konfliktusai a 17. század első felében

zolásától is, pedig a testálok lassan fizető adósai között olyan nevek is előfordulnak, mint Himmelreich György szentmártoni apát vagy éppen "Őfelsége"* Az említett és nem említett izgalmas témáknál is fontosabbnak érezzük azonban a testálok családi konfliktusainak vizsgálatát, még ha az számos nehézséggel jár is. Nemrég Granasztói György hívta fel egyik tanulmányában a figyelmet arra, hogy mennyire keveset tudunk a korszak polgári családjáról, hogy az e korral foglalkozó tanulmányok mennyire megkerülik annak eldöntését, mit is kell családnak tekinteni.

5 Áttekintése eredményeképpen ő azt állapítja meg, hogy a család fogalma koronként is, tudományszakonként is változik, saját kutatásaiból pedig arra a következtetésre jut, hogy a 16. század közepén Kassán is az ún. kiscsalád volt a jellemző, mely általában 4-6 fő között mozogott, itt pedig átlagban alig haladta meg a 4 főt.

6 Mivel vizsgálódásunkban nem csupán a ténylegesen együttlakó családtagok ellentéteit, hanem az öröklés körüli teljes családi konfliktusrendszert kíséreljük meg röviden bemutatni, nem ezt a kisebb - lényegében a mai ún. nukleáris családnak megfelelő - együttest vizsgáljuk, hanem azt kibővítjük a testálónak az innen már kikerült házas gyermekéhez, a még élő felmenőihez, a többnyire már önálló családot alkotó testvéreihez, valamint az összefoglaló néven leggyakrabban "atyafiak"-nak nevezett közelebbi vér szerinti rokonaihoz fűződő viszonyának áttekintésével is.7 Nehézséget jelent, hogy a szociológiai irodalomban a konfliktus fogalma nincs egységesen meghatározva. Cseh-Szombathy László tanulmányát áttekintve mi a fogalom tágabb értelmezését választottuk: a fent említett család tagjainak minden egymás közötti emberi összeütközését igyekeztünk figyelembe venni.8 Meg kell említenünk még két olyan problémát is, amely a forrástípusból adódik. Az egyik: nagyon kevés az olyan eset, amelyből képet kapnánk a vitás ügy lefolyásáról is (még a befejezett konfliktusok említésénél is ritkán fordul ilyen elő). Többnyire csak "pillanatképeink" vannak, melyek kiegészülése más forrásból csak a véletlenen múlik. Ezt nehezíti említendő másik problémánk is: a testálás után néha csak évek vagy évtizedek múltán került színre a vitás kérdés, és nem is biztos, hogy ugyanott. Hogy csak két példát említsünk: egy 1621-ben zajló győri perben Vembek Mesaros Péter 1586-ban tett testamentumára hivatkoznak, 1608-ban pedig Szabó György általunk ismeretlen végrendelete körül támad bonyodalom, mely valószínűleg Pozsonyban kelt.

9 Ez tovább csökkenti a forrásainkban leírt, valamint a jegyzőkönyvek bejegyzéseiben található konfliktusok egybeesésének valószínűségét. Emiatt jelentős számú, de többségében különálló adattal rendelkezünk a kb. 360 átvizsgált végrendeletből: ezek összefoglalását kíséreljük meg az alábbiakban. Már a testamentumok döntő többségének bevezető soraiból kitűnik: készítőjük egyik fő célja az, hogy örökösei meg tudjanak osztozni békességgel hátrahagyott javain. Különösen érezhető ez a nagyobb értékekről rendelkezőknél illetve ott, ahol a konfliktus kitörése valami 4. Az előbbi 1627-ben Farkas István vármegyei esküdtnek tartozik egy öltözet csimazin ruhával, 12 akó borral és összesen 190 forinttal, míg az utóbbi Olaß Jánosnak adósa 1619-ben tégla árában és földhordásban 500 rénes forinttal, melyről a hitelező "aufczug"-gal is rendelkezik (Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára. Végrendeletek. 1. köt. 113. p. és 59. p. - a továbbiakban GYKHL Végr. 1. köt.; jelzete: XII/lc/1.)5. A polgári család a középkor végi Magyarországon (Adalékok és feltevések egy "jóléti társadalom" természetrajzához). In: Történelmi Szemle, 1982.4. sz. 605-664. p.; a hivatkozott rész 605-608. p. 6. Uo. 608., 610. és 611. p. 7. A szociológiai irodalomban használatos család-fogalmak áttekintését ld. CSEH-SZOMBATHY László: Családszociológiai problémák és módszerek (Bp., 1979.) c. munkájának A család meghatározása c. fejezetében (10-33. p.); az ún. nukleáris családról uo. 17. p. 8. A konfliktus fogalmáról ld. CSEH-SZOMBATHY László: A házastársi konfliktusok szociológiája (Bp., 1985.) 12-21. p. 9. Protocollum Ab Anno 1608., 172. p. illetve 31-35. p. (a kötet jelzete: IV. A. 1001/a/4.) 234