Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 9. Idea Osamo: Központi és községi szövetkezetek a Hangya szövetkezeti mozgalomban az első világháborúig

hitelt kaptak a központtól, de csak keveset vásároltak tőle. És végül egy visszaélés esete jutott az igazgatóság tudomására, ugyanis egy szövetkezet össztartozása 58.000 K.-ra rúgott, s ebből 16.000 K. defraudációs (sikkasztás) volt. Ezekre az esetekre utalva, Palíavicini erősen kritizálta az ügyvezetőt, úgy, hogy: "nem fogom eltűrni, hogy ... a megszabott hiteleket folytonosan túllépi és a túllépéseket mindig csak akkor jelenti be, amikor már baj van, ..." Az ellenőrzés problémái körüli viták nemcsak a Hangyán belül, hanem kívül is zajlottak, úgy, hogy 1904-ben az egyre szaporodó szövetkezeteket tekintve, napirendre tűzték új * szövetkezeti törvény elkészítését, s ezt követően éles viták keletkeztek. Ebben a Hangya szövetkezetek lettek a támadások célpontjai. A támadásokat a Hangya ellenségei indították el, és a viták folyamán az ellenőrzések ügyvitelének megbízhatatlansága miatt is kifogásolták a szövetkezeteket. A törvénytervezet is előírta a szövetkezetek ellenőrzésére való hivatalos beavatkozást. Ilyen körülmények közepette a Hangya központnak mielőbb ki kellett a belülről is, kívülről is felvetődött bajokat küszöbölnie, különben az a veszély fenyegetett, hogy állami beavatkozással készül törvény a szövetkezeti belső ügyvitelt illetően. A külső viták ugyan háttérbe szorultak, mert a törvényhozást felfüggesztették, de a belső viták továbbra is folytatódtak. Károlyi Sándor, mivel közben kiderült, hogy az ellenőrzési osztály vezetőjének szánt személyt nem lehet odahelyezni, azt javasolta, hogy: "... a vezérigazgató és az ellenőrök között egy új instantiót létesítünk, és ezáltal Balogh felelősségét a helyes számviteli felügyelet tekintetében csökkentsük,..." Ez a javaslat Ivánka és Balogh részéről rögtön ellenállásra talált. Ráadásul Palíavicini sem értett egyet a javaslattal, s ragaszkodott ahhoz, hogy egy megbízható személy legyen az ellenőrzésben, aki: "fejlesztené az erkölcsi contactust a központ és a vidéki tagok között". Károlyi ugyan nem kifogásolta ezt az ötletet, de az ő szemében nem lehetett szó erről, mert éppen amiatt javasolta az instanciót, hogy nem állt rendelkezésre olyan személy, mint akiről Palíavicini beszélt. így az új ellenőrzési rendszerért folytatott viták zátonyra futottak, de nem voltak eredménytelenek, mégpedig azért nem, mert a viták során felmerült hiteltúllépéseket illetően, azoknak elhárítása érdekében új szabályok alakultak ki. így például a hitelezés pontos nyilvántartására bevezették a kötelező írásbeliséget. A másik fontos szabály, amely szintén a hitelezésre vonatkozott, az volt, hogy a nyújtandó hitelek megállapításánál az veendő alapul: mennyi forgalmat bonyolítottak le a szövetkezetek a központtal, és elvileg az előző évi forgalom 25 százaléka legyen a felső határ. Továbbá a váltóhitelek keretét, amely a visszaélések egyik forrása volt, megszüntették. Egyébként ez a 25 %-os rendszer a hitelnyújtás korlátozását is jelenthette a szövetkezetek szempontjából, és a szövetkezeteket arra ösztönözte, hogy csökkentsék a forgalmukat a központtal, s ehelyett a másokkal való forgalmukat bővítsék ki. Ez, hogy úgy mondjuk, a szövetkezetek eltávolodása volt a Hangya központtól. 2. Erőteljes előzetes tőkebefektetések és nagyobb forgalom kényszere a szövetkezetekkel szemben. A szövetkezeteknek a központtal lebonyolított forgalma évről évre egyfolytában növekedett, és 1905-ben a Hangya kötelékébe tartozó szövetkezetek száma is elérte az 500at. Az így kiszélesedő üzletre nézve, 1904-ben a végrehajtó bizottság ülésén felvetődött a saját székház felépítése. Az ülésen azonban nem szavazták meg a tervezetet, s ezért Károlyi Sándor ellenvetésül azt tanácsolta: az Országos Központi Hitelszövetkezet házában, amely közel jövőben létesítendő lesz, legyen irodája és raktári helysége. Ezt a tanácsot a Hangya központ, s az igazgatósági tagok többsége is elfogadta. Pedig a következő év elejére a tagok többsége már a székház építése mellett foglalt állást, s így Ivánka és Balogh, Károlyi Sándor 211