Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 4. Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkunságiak törekvései a Jászkun Kerület igazgatásának demokratizálására 1843–1844-ben

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUNSÁGIAK TÖREKVÉSEI A JÁSZKUN KERÜLET IGAZGATÁSÁNAK DEMOKRATIZÁLÁSÁRA 1843 - 1844-BEN A jászok és kunok különleges jogállása a magyar középkorra nyúlik vissza. Témánk szempontjából azonban kiindulási alapnak az 1745-ben bekövetkezett jászkun redempciót tekintjük. Ettől kezdve a Jászkun Kerület particuláris joga Mária Terézia 1745. május 6.-ai privilégiumán, annak 1751. évi országgyűlés által is jóváhagyott és megerősített változatán, valamint az 1799. évi statútumokon alapult. E fő privilégiumok és a statútum azokat a viszonyokat legalizálják, részletezik, és szabályozzák, melyek a redempció következtében a jászok és kunok között kialakultak. Ezek régebbi privilégiumaik alapelveivel is megegyeztek, azokra és a szokásjogra támaszkodtak. A Jászkun Kerület önkormányzati élete az 1745-ös privilégium elvei szerint szerveződött, a későbbiek során azonban attól egyre inkább eltávolodott, torzult és a kezdeti elveknek már csak a látszata, vagy sok esetben még az sem maradt meg. Az 1843-44-es évben kirobbant mozgalom az egykori demokratikus elvek érvényesítését tűzte célul, felhasználva azt az alkalmat, hogy az országgyűlés napirendjén a szabad királyi városok és a Jászkun Kerület közigazgatási szerkezetének törvény általi szabályozása is szerepelt. Ezekről az úgynevezett rendszeres bizottsági munkákról külön tanulmányban írtam, ezért itt nem kívánom az 17911844-ig húzódó munkát ismertetni.

1 Az 1745-ben kiadott kiváltságlevél negyedik pontja szól a tisztviselők szabad választásáról. E szerint: nádori főkapitányt maga a nádor nevezhet ki, s ennek elnöksége alatt választják a lakosok kerületi tisztjeiket; a bírákat, s a helységek más tisztségviselőit a lakosok minden más befolyás nélkül, maguk közül vagy máshonnan választhatják. A kiváltságlevél hetedik pontja pedig kimondja: amint az összes lakosok és beköltözők a kerületek közös kiváltságait és javait tekintve egyenlő állapotúak, azonos kiváltságoknak és terheknek örvendenek, ugyanúgy a tényleges terhek is valamennyi lakosra, következésképpen a nemes személyekre is haramiának. A teherviseléssel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a jászok és kunok személyük után adómentesek voltak, de vagyonuk után nem, mivel fizették az állami contributiókat, viselniük kellett a katonaállítás és beszállásolás terheit és az önkormányzat költségeit. A Jászkun Kerületbe 25 communitas tartozott, 17 mezőváros és 8 falu. A Hármas Kerület (Jász, Kis- és Nagykun Kerület) legfőbb hatósága a generális congregatio, a három 1. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A "rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791-1843/44.) In: ZOUNOK A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 1. Szolnok, 1986. 103-127. p.