Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 3. Dominkovits Péter: A köznemesi gazdálkodásból fakadó ellentétek Győr vármegye nemesi községeiben 1800 és 1848 között

nemesi communitas-szal is rendelkező községek között elmosódott a határvonal* Győr vármegye esetében a korabeli statisztikák, összeírások eltérő adatai jórészt ennek is köszönhetők. Az 1773-as "Lexicon locorum..." 5 curialista községet tűntet el,

5 az 1828-as országos összeírásban a prediális nemesi Bácsa mellett 13 községet számláltak össze nemesi településként az összeírok A Dolgozatomban e prediális szék kivételével

7 a vármegye által elismert nemesi községekben lakó nemesség belső, gazdálkodásából fakadó konfliktusairól szólnék. Azokról, amely csoportos és egyéni szinten egyaránt irányult a biztonságot adó, de az egyéni törekvéseket korlátozó közösségi rend ellenS éppúgy, mint ettől nem szigorúan elhatárolhatóan a birtokos társak ellen. Az anyag gazdagsága és a terjedelem korlátozottsága csak egyes problémák kiemelését engedi meg, ahogy a hivatkozott példák is csak illusztrációként szolgálhatnak. A 18. századi köznemesi gazdálkodás túlnyomóan a közbirtokosságok keretében történt.

9 Ezt a keretet a nagy "aquisitorok" örökösei is gyakran akadálynak vélték, és hosszas perekkel, "háborúskodásokkar a birtokosztás arányainak megváltoztatására, esetleg a közföldek felosztására törekedtek. Bőnyben a 18. század második harmadától az egy fiúágból és hat leányágból álló osztályos nemzetségnek - az Iványos famíliának - miután az utódok nélkül elhalt fivérek részeit a fiág és a legidősebb leányág megszerezte, a meglévő ellentétek mellett egyre élesebben kellett fellépnie a községben zálogjogon birtokot szerzőkkel és a második generációba beházasodottakkal szemben. A Győr, Veszprém szűk határú, túlnépesedett nemesi falvaiból származó új birtokosok részben örökjogon akarták megszerezni a használt földeket (Lehner cs.), részben egymás között változó összetételű klikkek sorát alakítva pozícióik megőrzésére, birtokuk növelésére hatalmaskodások sorát követték el az "osztályos családok" ellen (Laky, Panda, Patonay etc. családok).

10 4. Helyi példa az átfedésekre: Ballony, 1721-es kiváltságlevele a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárában: Lad. 67. fasc. 222. - 17046 (1802). A jobbágysorba süllyedő nemssége a lakosság 25,5 %-a. Problémáira pl.: GyL IV. A. 1. a. Győr vármegye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1817/580., vagy (Csiliz) Radvány, falukönyve a lakosság 41,33 %-át kitevő nemesi közösség mindennapjaiba enged bepillantást. Magyar Országos Levéltár (MOL) P 960. Hasonló problémáról ír Veszprém vármegyéből: HUDI József: Veszprém vármegye nemessége 1848 előtt. In: A Dunántúl településtörténete VI. PAB-VEAB Értesítő, Veszprém, 1986. 342-343. p. 5. Az öt cürialis község Cakóháza, Enese, Asszonyfa, Bőny, Rétalap. Lexicon locorum Regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiose confectum. Bp., 1920^ 125-127. p. 6. MOL N 26. Regnicolaris Levéltár Conscriptiones Regnicolares Anno 1828. Comitatus Jaurinensis. Az "általános megjegyzések" rovatban cürialis községeknek írja a következőket: a községek neve mellett zárójelben a nemesség lakossághoz viszonyított arányát jelölöm á II. József-kori népszámlálás alapján. Cakóháza (4,65 %), Felpéc (40,4 %), Kisbabot (23,44 %), Kisbajcs (35,73 %), Medve (34,78 %), Nagybájcs (31,07 %), Nyarad (39,02 %), Patás (9,55 %), Szap (33,4 %). Urbáriumot nem kapott nemesi közbirtokosságként kerültek összeírásra: Asszonyfa (8,63 %), Bőny (10,08 %), Enese (16,23 %), Rétalap (13,25 %). 7.. Az eltérő jogállású országos* és egyházi nemesek, jobbágyok lakta prediális községekről: CSIZMADIA Andor: A bácsai preidális szék a 17-19. században. In: Tanulmányok Győr és vidéke történetéből. Szerk.: GECSÉNYI Lajos. Győr, 1978. 49-69. p., LENGYEL Alfréd: Az egyházi nemesi községek önkormányzata és igazgatása a feudalizmus alkonyán. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk.: BONIS György - DEGRÉ Alajos. Bp., 1971.145-174. p. 8. E kérdéskört jobbágyközségekre nézve sokoldalúan tárgyalta: WELLMANN Imre: Közösségi rend és egyéni törekvések a 18. századi falu életében. In: Történelmi Szemle, 1980. 3. sz. 376-449. p. 9. WELLMANN Imre: A köznemesség gazdálkodása a XVIII: században. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 8:1981.67-68., 71. p, 10. MOL P 980. A Bíró Gelsei család levéltára, Capsa E. 1., 3. 164