Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 3. Dominkovits Péter: A köznemesi gazdálkodásból fakadó ellentétek Győr vármegye nemesi községeiben 1800 és 1848 között

í A 18. század második felétől meginduló mezőgazdasági tömegtermelés a meglévő ellentéteket felerősítette és kiélezte, a közbirtokossági kereteket egyre inkább szétfeszítéssel fenyegette. Az egyéni érdekeit gátlástalanul érvényesítő Győr vármegyei nemesek jelentős része a hatalmaskodásokkal, a közös földek foglalásaival csak életnívóját próbálta megőrizni; a közföldek felosztása, mint a majorízálás egyik lehetősége, csak kevesek által volt kihasználható. A közösségi rend és az egyéni vagy csoportos érdekérvényesítés konfrontációi mellett az átnézett források alapján - többnyire a következő személyek és csoportok között alakultak ki konfliktusok: a., osztályos örökösök, rokonok egymással szembeni ellentétei;

11 b., özvegyekkel - gyakran a rokonsághoz tartozókkal - szemben elkövetett hatalmaskodások;i2 c, szomszédos birtokosok közötti ellentétek;^ d., külső vagy községbeli bérlővel szemben elkövetett egyéni vagy csoportos hatalmaskodások.14 A rokonsági viszonyok e "típusok" gyakori átfedéseit hozzák, illetve tovább árnyalják, mint pl.: Enesén 1826-ban Nagy Mihály bátyja özvegyének házát, telkét és jószágait foglalta el.i5 A létalapot jelentő mezőgazdaság - a gazdálkodást befolyásoló természetföldrajzi viszonyoknak megfelelően - a közösségi renddel szemben és a birtokostársak ellen elkövetett "excessusok" legfőbb tere volt. Nézzük meg kissé részletesebben e konfrontációk leggyakoribb helyeit - a közföldeket (rétek, legelŐk)

r az erdőket és a kiváló jövedelmet biztosító szőlőbirtokokat - és e tereken az összeütközések leggyakoribb megnyilvánulási formáit. a., A mezőgazdasági művelésre szánt földek foglalása a közföldek (rétek, legelők etc.) kisajátításai mellett ^ a legelőként is használt erdők irtásának tiltásában is megnyilvánult (Felpéc, Asszonyfa, Bőriy). A bőnyi nemesi község közgyűlésein a tiltott legeltetések megakadályozása mellett a kompolásokkal, árkokkal jelzett foglalások visszaszerzéséről, a továbbiak megakadályozásáról tárgyaltak legtöbbször a nemes közbirtokosok. A kompromisszumok jegyében születő végzéseik és a szolgabírói, vármegyei törvényszéki "beavatkozások" e folyamatnak nem tudnak gátat szabni. A legtekintélyesebb családok (Iványos, Sáry) foglalásai során a belrend olyannyira megromlott, hogy 1833-ban a közbirtokosság felbomlása is felmerült. Nagy László director az őt segítő tisztségviselőkkel a rend helyreállítására a vármegye segítségét kérte. Ezen támogatástól sarkallva a belső egyezség ugyan létrejött, de a közgyűlések napirendjéről az intenzitásában ugyan csökkent 7>irtok foglalások" továbbra sem kerültek le.

17 A 11. Pl.: Felpécen a Falaky ágak között 1766-1838 során osztályos perek sorozata zajlott, melyek az elhalt ágak birtokaiból történő jobb részesedést, és az osztatlan birtokok megosztását célozták. GyL IV. A. 1. o. Birtokba való visszahelyezések No. 73. 12. GvL IV. A. 1. o. No. 28. 13. GyL IV. A. 5. a. Győr vármegye alispánjának iratai 9. cs. 1822. szept. 29., nov. 18. 14. Pl.: Magyary-Kossáné, Patonay Katalin bőnyi birtokából árendáló közbirtokos társától, Sáry Károlytól szevedett sérelme, aki hasznot hozó gyümölcsfáit kivágatta. MOL P 483. Á Magyary-Kossa család levéltára 13. cs. Fasc. D. 1., GyL IV. A. 1. o. No. 37. 15. GyL IV. A. 1. o. No. 40. 16. MOL P 483.13. es. Fase. D. 2.1825. ápr. 2., 28. 17. GyL IX. 255/2. A bőnyi közbirtokosság közgyűléseinek jegyzőkönyve 159-160. p. illetve passim. A hant, földhányás alapjelentésű komp szót gyakran a területfoglalások jelölésénél is használták. TAKÁCS Lajos: Komp, kompol, kompolás. In: Magyar Nyelv, 1978. 3. sz. 349-353. p. 165