Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 4. Papp Klára: Konfliktusforrások a 18. század közepi bihari szolgáltatási gyakorlatban
uralkodónőnél, alátámasztja a feltételezést, hogy az udvar alaposan tájékozott volt a rendezés tartalmáról, s hogy az nem a birtokos személyes megegyzése volt népeivel, hanem felülről irányított szabályozás. Annál is inkább, mert Forgáchot már 1757. április 26-án áthelyezték új püspökségbe, báró Patachich Ádám pedig csak 1759-ben foglalta el székhelyét Váradon.34 A megyebeli nemesség olyan "universalis urbáriumot" kért a királynőtől, amely a "Belényes, Bélés Vaskók" vidékére érvényes szabályozás mintájára alkalmas a "privát birtokok regulatiójához" is. Az 1759. április 10-én jóváhagyott, s a vármegye Váradolasziban május 7-én kezdődő közgyűlésén kihirdetett urbárium a nemesség február 3-i előterjesztését hagyta jóvá/ A közgyűlés protocolluma megőrizte a 12 pont eredeti latin nyelvű változatát, amelyet a következő években magyar fordításban 35 megyeszerte ismertettek, s határozott lépéseket tettek bevezetésére is. Bár a már idézett panaszlevelek maguk is "állandó igazság" kihirdetését várták az uralkodónőtől, bizonyos, hogy nem ilyen értelmű rendezést akartak. A püspökségi birtokon ugyan az úrbérrendezést megelőzően a kilenc kérdőpontra adott válaszokban megemlítették, hogy "a róka, nyest, komló fizetése mintegy 10 éve megtiltatott" (ami pontosan erre az időre esik), azonban a pénzbeli megváltás, az ún. ruptura összege egyre növekvő mértéket mutatott. A robotigény sem csökkent, amit az elvégzendő munkák aprólékos felsorolása is bizonyítja telkek arányában megszabott robotkötelezettség azonban módot adhatott a teherbíró képesség figyelembevételére. Vaskoh környékén annyira ez volt a meghatározó, hogy kilenced és taxa vakságában is fuvaroztak, s négy település a tized szolgáltatása helyett tette azt.36 Mégis azt lehet mondani, hogy a püspökség örökös jobbágyainak szolgáltatási gyakorlatában a rendezés tartalma bizonyos megnyugvást eredményezett. Egyáltalán nem állítható viszont hasonló tendencia a világi birtokokon, ahol az urbárium újabb konfliktusok jelentkezéséhez, vagy az előzőek felerősödéséhez járult hozzá. A rendezés pontjainak érvénye ugyanis lehetőséget teremtett a követelések, elsősorban a robot emelésére. A nevében universalisnak jelzett szabályozást a megyebeli nemesség keretlehetőségnek tartotta, amelyet a gazdálkodás szükségleteinek megfelelő mértékben és ütemezéssel kívánt alkalmazni.37 A telkek szerinti robot meghatározás (amely mód bizonyára nem a helybeliektől indult ki) csak abból a szempontból volt számukra fontos, hogy pontosan előírható legyen a robotkövetelés. Bárányi Gábor viceispán, aki 1761-ben38 elsők között szándékozott a vármegyei szabályozásnak megfelelő rend bevezetésével, s Micskén tartolt úriszékén egész telekre 52 napi marhás, vagy 104 napi gyalog teljesítendő munkát írt elő, már szembetalálkozott az ellentmondásokkal. A telekarányok ellenőrzéséről nem gondoskodott, az uradalom 1756. évi összeírásában39 feltüntetett ilyen értelmű adatok ugyanis nem tekinthetők reálisnak. Miközben csak egész és féltelkek szerepelnek benne, a lakosok 48,4 %-nak nem volt igásjószága. Amikor 1768-ban Bárányi ismét felújította korábbi kezdeményezését, már nem is telekarányokra, hanem a jogállásokra hivatkozott a robot előírásánál. 34. BUNYITAY Vince: A váradi püspökség története ... IV. Db., 1935. 323: p. 35. HBML. IV. A. I/a. 15. k. (1759) - magyar fordítását elemzéssel közli BÁRSONY István: Adalék az úrbérrendezés Bihar megyei lefolyásához. - Múzeumi Kurír (Szerk.: DANKÓ Imre) 1984. június 3-6. p. 36. A kérdés elemzésére PAPP K.: Jobbágyi szolgáltatások ... i.m. 111-114. p. A Vaskóh környéki helységek adatai alapján 20-30 napra tehető a robotszám. 37. A kilenc kérdőpontra adott válaszok 24 esetben igazolták annak kihirdetését, s közölték, hogy nem aszerint szolgálnak. Még 1769-ben is előfordul kihirdetése. L. BÁRSONY I. i.m. 6. p. 38. HBML. IV. A. 1/d. - az úrbérrendezés anyaga. 39. Uo. IV. A. 6/d. 208. k. 116 »
