Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 4. Papp Klára: Konfliktusforrások a 18. század közepi bihari szolgáltatási gyakorlatban

Kelemen inspector 1751. áprilisában a négy település (Cséffa, Madarász, Geszt, Mezőgyán) robotjegyzékét is elkészítette, amely szerint igaerőtől függően 16-86 nap között teljesítették a munkát (szántás,, szénahordás, kaszálás). 1751. júliusában, a Szőllősön kelt egyezség szerint állapodtak meg a panaszlevélben is érintett árendaösszegben. A megváltás alapja a 12 napi robotkötelezettség lettfl (bár az inspector szerint éppen az árendás szerződést kötő Geszt és Mezőgyán robotolt eddig a legkevesebbet), ahogyan ez tűnt ki az 1752. évi kamarai birtokon végrehajtott összeírásból is.

12 Az összeírás rögzítette a puszták használatában végbement változást is: a cséffaiak a Radvány nevű pusztán szánthatnak, de kilencedet kötelesek onnan adni, s a szénatermésért külön kell fizetniük. A gesztiek a bogyoszlóházai pusztát, mint saját határuk részét élik, s a dézsmát is közösen számítják. A rendezés a taxásoknak (szabad menetelüek) adott 12 napos robotra lehetőséget, de a Szaplonczay inspectorhoz került 1756-ból származó elszámolás

13 már telkek utáni 52 nap igás vagy 104 nap kézi robotról beszélt. Ez az előírás már lehetett előképe annak ä követelésnek, amelyet 1758-ban a Belényes, Bél és Vaskoh vidéki püspökségi birtoknak, majd 1759-ben a vármegyének kiadott urbárium is tartalmazott. A magánbirtok gazdálkodásáról a családi levéltárakban megmaradt híradások szintén a dézsmakövetelések növekedését és a munkajáradék iránti megnövekedett igényt mutatták. A Beöthy család bihari birtokáni* gondos jelentésekben közöltek a tisztek a kimutatást a népesség dézsmakötelezettségéről. 1752-ben az örvendi lakosok közül kilencen maradták hátralékban (kb. 20 köbölnyi búzával), s bár Szt. Mihály napig haladékot kaptak, az ehhez társuló kívánalom volt: "minden köböl után fognak különössen egy-egy kapást a szőlőmunkákra adni." Ez a sajátos kötelezettség bizonnyal azokra az - immáron uraságivá vált szőlőkre is vonatkozott, amelyeket Beöthy Mihály az irtás után minden becsű nélkül vett el a lakosoktól "bé is rakatta, s mostan is birja" - mondták a helybeliek egy Telegden 1754-ben készített tanúvallomás során. A válaszolók ugyan "az Uraknak kemény szolgálattyát" emlegették, ami miatt "nem érkezhetvén a lakosok irtásra, vadnak gazban és erdőben" a hegyek, de egészen bizonyos, hogy visszatartotta őket a birtokos eljárása is. Bár Pelbárthidán urasági majorság is található, az uradalombeli jobbágyok egy a vármegyéhez küldött panaszlevelükben elsősorban a hosszú fuvart tartották magukra nézve sérelmesnek.is A nagykerekeiek 1750-ben keresték meg a vármegyét, hogy Hodosy János birtokosuk "túlkapásait" felemlegessék.16 A megye a sérelmet kivizsgáltatta. Kiküldött képviselői bizonyítékot találtak, hogy Hodosy valóban nem a contractus szerinti 12 napot, hanem heti egy napi szolgálatot követelt. A megváltozott előírások alapja a "Robota munka Lajstrom"*

7 szerint abban állt, hogy saját majorságát kivánta velük megműveltetni, s ezért nem kívánt "taxás teleket" tartani, s a házhoz tartozó minden terményből (káposztából, dohányból, foghagymából, répából, céklából) kilencedet követelt, valamint a ludat, tyúkot is dézsma alá tartozónak nyilvánította olyan alapon, hogy az "ur földe termi füvet" eszi. *l.Uo. 12. MOL. U. et C. Fasc. 190. No. 11. Birtokukban jelzik a sérelmezett praediumokat is. 13. Uo. U. et C Fasc. 161. No. 7. 14. MOL. P. 48. Beöthy es. iratai. 1737-ben, a családon belüli birtokosztás eredményeként Beöthy Imrének és Mihálynak jutottak a bihari javak: Örvend egészen, Pelbárthida fele része, Nyűved és Kigyik faluban portiók, valamint a csatári és püspöki szőlők. Ehhez társult még a zempléni Bátska nevű falu és a szerednyei szőlők birtoklása. 15. Uo. 373. sz. irat (1752. febr. 27. - Várad.), és 226. sz. irat /1754/. Iskolai Figyelmező, ,1876. IV-V. k. 208. p. 16. HBML. ÍV. A. l/a. 12. k. (1750) 17. A robotkimutatás uo. mellékelve. A felsorolt munkák: majorsági búzát szántott, vetett, ugarföldet szántott, asztagot rakott, búzát rostált, bort hozott. 112