Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 3. Hajdú Lajos: A „kegyetlenkedő” földesurak elleni perek Erdélyben (1765–1780)

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Hajdú Lajos A "KEGYETLENKEDŐ" FÖLDESURAK ELLENI PEREK ERDÉLYBEN (1765-1780)

1 A felvilágosult abszolutizmus reformtevékenysége az erdélyi nagyfejedelemségben valamivel előbb kezdődött meg, mint Magyarországon. Elsősorban azért, mert itt az udvar számára kedvezőbbek voltak az erőviszonyok, nem kellett olyan nagy ellenállási leküzdeni, mint az anyaországban. E reformok 1763/64-ben az Állandó Táblák (Tabuié Continuae) létrehozásával indultak. Ezek az erdélyi és partiumi megyékben, valamint a székely székekben a bíráskodás és igazgatás regionális szervei lettek és - nevükhöz illően - állandóan tevékenykedtek, de tágjaikat nem a közösség választotta (mint anhakelőtte történt), hanem az uralkodó nevezte ki.

2 Ezt hamarosan követte Mária Terézia leirata a guberniumhoz, amely előírta, hogy az államhatalom szervei, főképpen az Állandó Táblák gátolják meg a jobbágyok elnyomását, elsősorban azért, hogy "az élő kincstár megőrzése a jobbágyok elnyomásának és kivándorlásának megakadályozásával hatékonyan biztosíltassék". A királynő elrendelte: a földesurak jobbágyaiktól nem követelhetnek meg több robotot (vagy egyéb s/olgáitatást), mint amennyit a törvények és a királyi döntések meghatároznak; megtiltotta azt, hogy a földesurak elnyomják jobbágyaikat és kegyetlenkedjenek velük szemben; kötelezte a/. Állandó Táblákat, hogy a tudomásukra jutott földesúri túlkapásokat gondosan vizsgálják ki, indítsanak pert az ilyen személyek ellen és - ha bűnösnek találják őket - "mások elrettentésére" szabjanak ki rájuk szigorú büntetéseket.

3 A gubernium azt is elrendelte, hogy az Állandó Táblák negyedévenként tegyenek jelentést arról, hogy a megjelölt időszakban kik ellen indult "kegyetlenkedés" (saevities) miatt eljárás, milyen stádiumban van a per, ha pedig már befejezték - mi az ítélet. Az 1764. április elején kiadott királyi rendelet végrehajtásáról azonban az udvar október végéig nem kapott semmi tájékoztatást, ezért október 25-én dekrétumban szólította fel a guberniumot a jelentések megtételére. Ez kellemetlenül érintette a fökormányszéket, amely körrendeletet adott ki az Állandó Táblákhoz, megállapítva, hogy azok ugyan "a kívánt cél elérése érdekében nagy buzgalommal, ügyesen dolgoznak", de vannak rendelkezések, amelyek végrehajtása nem felel meg az uralkodó intenciónak. Közéjük tartozik a jobbágyrendelet is. Nem tudni (vagy késedelmeskedés vagy figyelmetlenség miatt), hogy indult-e valamilyen eljárás a jobbágyaik ellen visszaéléseket elkövető földesurak ellen, ilyenekről a "nagy buzgalom" ellenére egyetlen jelentés nem érkezett be. Dörgedelmes figyelmeztetéssel él a főkormányszék: a múltra (az elmúlt félévre) vonatkozó jelentéseket azonnal terjesszék fel, a 1. E tanulmány egy nagyobb (Erdély bírósági szervezetének tevékenységét elemző) munka része. 2. Létrehozásuk körülményeiről lásd HAJDÚ Lajos: "Az állandó táblák (tabulae continuae) létrehozása Erdély megyéiben és a székely székekben, 1763/64." Jogtörténeti Tanulmányok, VI. k. Bp., 1986. 119-133. p. 3. Lásd OL, B-2: 160/1764, valamint F-64: 678 és 928/1764.