Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 5. Tóth László: Az intézményesült érintkezési formák és a közéletiség alakulása a 20. században (Besenyőtelek)

50 egyre inkább az osztály-elvű szerveződés lépett (ahol már az azonos nagyságú gazdaságok társultak egymással). Ebből a rendszerből a társadalom két csoportja iktatódott ki: a nincsteleneké azért, mert a földnagyság szervezőelvvé válásával és a rendi szervezőelvek háttérbe szorulásával automatikusan kikerültek a társas formában végzett mezőgazdasági munkák rendszeréből, mivel nem lévén földjük. A másik csoport a piacra vagy piacra is termelő gazdaság csoportja. Az ilyen gazdaságok racionalitása ugyanis összeegyeztethetetlen a társasmunkák irracionalitásával, kalkulálhatatlanságával. Végül a társas formában végzett mezőgazdasági munka 1974-ben szűnt meg véglegesen, amikor a termelőszövetkezet abbahagyta a részesműveltctést. A nem mezőgazdasági társasmunkák (házépítés, csigacsináló) minden társadalmi csoportot érintettek, de jelentőségük mára nagymértékben lecsökkent, sőt a csigacsináló szinte teljesen meg is szűnt, amihez a mozgatórugót az eladásra gyártott csiga megjelenése mellett az alapjaiban átrendeződött emberi kapcsolatok adták. A népi élet társasíisszejövoteleinek is igen széles köre működött az istállóbajárástól a közös kútrajáráson, a télesti szomszédoláson, a színjátszóköri próbákon, a vasárnapi sétán, a játszó módosult formáján át a farsangolásig, zsúrozásig. A harmincnál több intézmény felsorolására nincs hely. Efiy-f;

ny intézményen belül is sokan voltak azonban olyan konkrét intézmények (pl. kispadok), ahová csak azonos neműek, életknrűak, vagyoni helyzetűek jártak, és olyanok, ahol a résztvevők összetétele heterogén volt. így egy intézmény konkrét formái is biztosították az érdekartikuláció és az érdekegyeztetés egymást kiegészítő funkciójának ellátását. A népi élet társasüsszejöveteleinek rendszert.

1 pedig egészében is el látta e két funkciót (pl-, az istállóba járók társadalmi összetételt; heterogén, a zstírozóké homogén volt). I zekét az intézményeket is használta a társadalom valamennyi csoportja és pl. a kispadok, az iparosműhelyek-boltok számszerű alakulása azt mutatja, hogy 1945-it] elvileg a falu valamennyi lakfisa használhatta őket. /12/ A rendszer fokozatosan számolódott fel, fénykorát az 1920-as - 1940-es évek jd[intették. Az ötvenes években újabb intézmények jelentek meg ''közös rádióhal ltja tár;, később a közör; tévézés), s pl, a kispadok reneszánszukat élték a hetvenes években. De a falun kívüli munkavállalással megszűnt a helybeliek szerepviselkedési: feletti társadalmi ellenőrzés lehetősége, így a rendszert csak néhány társadalmi csoport (pl. a volt nincstelenek; használták. Az intézményhasználat leépülését felgyorsította a hetvenes évek második felében kezdődött recesszió. A társasösszejövetelek gyakorlatilag az ünnepekre redukálódtak és a résztvovűk túlnyomó többsége a rokonokból került ki. 194B-ig a társadalmi riyi1vánnsság intézményrendszere is igen kidolgozott volt. /l'V A századi "urduié táján alakult meg a Katolikus Olvasókör és a Besenyőtől ki Olvasókör, melyek tagsága ekkor még terű It: ti elven szerveződütt, majd a harmincas években váltotta fe1 a területi szerveződést a vagyoni helyzeten alapuló szerveződés. Az 1912-ben alakult Iparoskor a község iparosait egyesítette. 0\ harmincas (ívekben ezek a/ intézmények vették át az istállóbajárás helyét.; (mellett működött több országos szervezet helyi csoportja Oladirokkantak és Hadiárvák Országos Szövetsége, Agrárifjósági Legényegylet, Katolikus leányegylet, Árpádházi Holdog Margit Katolikus Leányegy let). I gészen az ötvenes évekig hét. kucsma volt a faluban, amelynek törzsközönsége kezdetbon a környéken lakúkból, a harmincas évektű] kezdve az azonos vagyoni helyzotűekből toborzódott agyakor 1atitag minden férfi járt valamelyik kocsmába;. Ugyanakkor voltak olyan kocsmák és olyan egyesül .etek (pl. a tűzöl.tóegylet), amelyek látogatóik társadalmi összetételét tekintve heterogének voltak. így mind az azonos helyzetűek érdekartikulálásának, mind a különböző helyzetűek érdokogyeztetősének funkcióját el tudta látni ez a