Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 5. Tóth László: Az intézményesült érintkezési formák és a közéletiség alakulása a 20. században (Besenyőtelek)

51 rendszer. Gyakorlatilag az összes társadalmi csoportnak megvolt a maga nyilvánossági intézménye, még ha a Földmunkáskör, az agrárproletárok szervezete, csak egy-két évig működött is. Ekkoriban a népességnek minimálisan 30 százaléka volt tagja valamelyik szervezetnek. Ez a rendszer a koalíciós években (1945-48) pártokkal, a pártok ifjúsági szervezeteivel, pl. a DÉFOSZ-szal bővült. Meglehetősen agil's szerepet játszott a község életében az egyházközségi képviselőtestület is, különösen az 1953-at követő időszakban, amikor is a korábban 30-40 százalékos jelenléti arány hirtelen 80-90 százalékosra ugrott fel a képviselőtestületi üléseken. Az 1948 utáni időszakban történtek kísérletek ezeknek az intézményeknek átmentésére informális módon (pl. a tűzoltóegylet összetétele a korábbi heterogénnel szemben homogénné vált; a kocsmák markáns rétegkocsmákká lettek stb.). Ugyanebben az időszakban alakult négy tartósan működő termelőszövetkezet (1950-ben, 1952-ben és 1953-ban), amelyek rétegszövetkezetek voltak: az egyívásúak egy csoportba tömörültek. Ezek közéleti funkciója csak 1961 végén, az egyesüléssel szűnt meg. Az 1970-es évek végén azután az Általános Művelődési Központ égisze alatt gombamódra kezdtek szaporodni a különböző felnőtt szakkörök, amelyek közül legalább egyről biztosan lehet tudni, hogy nagymértékben befolyásolta a község ügyeinek alakulását: ez a hímző szakkör, ahol a résztvevőknek (kb. 25 fő) 75 százaléka közeli rokona volt valamelyik községi vagy járási vezetőnek. Végül 1985-ben két újabb kocsma nyílt, mindkettő egyértelműen rétegjellegű, olyannyira, hogy az egyikbe rosszul szituált helybelieket be sem engednek; s ez minőségi változást hozott a kocsmák területén: az eddig három, heterogén összetételű kocsma kiegészült két homogén összetételű kocsmával, így a kocsmák rendszere elvileg képes érdekartikuláló és érdekegyeztető funkciót egyaránt ellátni. Mindent összevéve a társasmunkák és a társasösszejövetelek rendszere fokozatosan leépült; kezdetben a társadalmi nyilvánosság intézményeinek megjelenésével, később a falu zártságának megszűnésével. Ugyanakkor a társadalmi nyilvánosság intézményrendszere az intézmények számának csökkenése mellett bizonyos mértékű kontinuitást mutat (a hatvanas-hetvenes évektől eltekintve), ami mögött ma valószínűleg a társadalom kasztosodásának felerősödése húzódik meg. Mindenesetre mindkét intézményrendszer igen kidolgozott volt, és e kidolgozottság nyomai ma is felfedezhetők (a volt nincstelenek kispadhasználata, a névnapok megölésének egyre általánosabbá válása, a rétegkocsmák ismételt megjelenése). A kasztosodó társadalom azzal, hogy pontosan definálja a társadalmi státuszokat és a hozzátartozó szerepeket, s ezekből az élet minden területét átható konzisztens rendszert hoz létre, ismét megteremti a rétegintézmények létrejöttének társadalmi feltételeit. A közéletiség ismételt felerősödésének Besenyőtelken részben megteremtődtek a társadalmi feltételei. A központi és helyi szervek viszonya és a politikai struktúra centralizáltsága és hierarchizáltsága e dolgozat keretein túlmutató probléma. Hogyan jelentkezett mármost ez az intézményi kidolgozottság a falu történelmében? - 1924: az új Iparoskör épületét az iparosok rövid idő alatt felépítik; - 1932: korábban városon dolgozott szociáldemokrata párttagok megkísérlik megalakítani az SZDP helyi szervezetét, ami egy évi működés után a - 1935: a falu egy emberként fordul az ellenzéki, kisgazdapárti képviselőházi jelölt felé, holott korábbi képviselőjük a húszas években mezőgazdasági miniszter volt; - 1937: a kubikosok vezetésével felépítik és felavatják a Földmunkáskör épületét: a kör egy évig működik, amikor a háborús konjunktúra miatt a munkaerőkereslet megnövekszik; - 1946: május elsején az ünnepi gyűlésen egy kommunista szónok a parasztságra sértő kijelentéseket tesz, amit a kisgazda ifjúság nem tűr