Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 6. Gyarmathy Zsigmond: Adalékok Kállay Miklós szabolcsi főispán (1922-1929), később miniszterelnök portréjához Olchváry Pál naplója alapján

439 Rendszeresen gyarapította könyvtárát és elég sokat költött folyóiratokra. "A Leipziger Illusztrierte Zeitung-ra 150.000 koronát elküldtem Bécsbe, ma kaptam értesítést, hogy a negyedévi előfizetési díj 166.000 korona és a portó 65.000 korona, elég sok, de a lap nagyon szép és sok élvezetet szerez. Igazán erőmön felül költök lapokra, járatom a Budapesti Hírlapot, Magyarságot, a Természettudományi Közlönyt, a Leipziger Illusztrierte Zeitungot, a Le Matin-t." /21/ "Olvasok és olvasok, a gyermekkori tudnivágy állandó tanulásra ösztökél, különben elég ok van a filozofálásra. Nagyon, de nagyon forrongó világot élünk, aminek oka nézetem szerint a tömegek ébredésében rejlik, pedig nincs valami veszedelmesebb az ilyen átmeneti állapotnál, midőn a műveletlen tömeg uralomra vágyik, s midőn a mai civilizátió csúcspontján álló kultúrember is csak tapogatózva keresi az igazi tudás országát. A mindenség titkai előtt éppen olyan tehetetlenül és elkábultan állunk, mint Afrika vadjai, vagy 4.000 év előtti őseink. A néptömeg kezdi megirigyelni a művelt gazdag ember kultúrvilágát, igyekszik azt lerombolni, hogy a romokból nyereséget lásson. Nehéz probléma a bolsevizmus kérdése. A kultúrált népréteg igyekszik a veszélyt elhárítani, igyekszik a javak arányosabb megosztásának útját megnyitni, azt egyengetni. Rossz úton jár. Földosztással nem lehet a népet kielégíteni, mert annyit nem kaphat, hogy eljövendő kultúrigényeit kielégíthesse, csak erőt nyer a további romboló munkára. A reformerek nem képesek magukat a tömeg életnézetébe beleélni, nem hiszik vagy nem tudják, vagy hinni nem akarják, hogy a műveletlen, vagy félművelt ember, a paraszt és a munkás egészen másként látja a világot, a hatalom birtokában az csak rabolni, rombolni és gyilkolni tud. Ezért vagyok én konzervatív s ezért kárhoztatom azokat — nálunk Apponyít és Andrássyt —, akik az általános titkos szavazati joggal fegyvert adnak a tanulatlan tömegek kezébe. Jő törvények és jó bírák kellenek, nem földreform földfelosztás alakjában. A jó törvények vannak hivatva a mértéktelen vagyonok felhalmozódásának megakadályozására, de a magántulajdon biztosítandó, mert csak egyéni érvényesülés lehetősége viszi előbbre a kultúrát s ezzel az egész emberiség jólétét. A kultúra rombolókat könyörtelenül lehetetlenné kell tenni." /22/ Vitatkozhatnánk ennek a világnézeti vallomásnak néhány következtetésével, természetesen már nem azért, hogy Olchváry filozófiáját kiigazítsuk, hanem olvasóink kedvéért, mégis szó nélkül hagyjuk, mert Olchváry bemutatásával elsősorban naplója hitelességének, állításai nézőpontjának forrásaira, - mit, mikor, miért mondott vagy tett megértésének a segítésére törekedtünk. Ilyen volt ez a nem egészen tipikus szabolcsi, közhivatalnok dzsentri. így jobban megértjük naplójának következő sorait, s 5t magát is. Betöltötte a 66. életévét, ami-kor a közszolgálatot befejezte, de a közéleti szereplést nem. "Hazajöttem Nyíregyházáról, tegnap volt a rendkívüli közgyűlés, nyugdíjaztak. Virányi Sándor terjesztette elő kérelmemet, szép elismerést kaptam, többször megéljeneztek. Pár szóval megköszöntem a törvényhatóság eddigi támogatását s felajánlottam további szolgálataimat. Újból lelkes éljent kaptam. Megválasztottak a kisgyűlés rendes tagjául. Nagy hatásköre lesz e 24 tagú bizottságnak." /23/ Többször kecsegtették főispánsággal hívei és barátai, ő inkább képviselőségre, majd egyre többször a felsőházi tagságra pályázott. Vallassuk meg még a naplót arról, hogy mit tud Kállay Miklósról, aki 1922 és 1929 között Szabolcs megye főispánja volt.