Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 8. Tímár Lajos: Várostörténet, városföldrajz és családtörténet
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Tímár Lajos: VÁROSTÖRTÉNET, VÁROSFÖLDRAJZ ÉS CSALÁDTÖRTÉNET I. Az alföldi "nagyváros" társadalmának térbeli sajáti A társadalom térbeli- települési sajátosságainak vizsgálata egy adott település társadalmának mélyebb elemzésével kezdődhet csak. Erdei Ferencet idézve: " Egy-egy magyar város társadalmi szerkezete minden esetre szelvény a magyar társadalom egészéből; a magyar társadalmat alkotó rétegeinek egy-egy darabját tartalmazza... többé-kevésbé az egész magyar társadalom összetételét mutatja ". /1/ Éppen a. clföldi városoknak — településföldrajzi értelemben is vitatott problémája, jellege indokolja, hogy részletesebb társadalomtörténeti vizsgálatunk céljára egy alföldi nagyvárost válasszunk ki, konkrétan Debrecent. A város társadalmának elemzése olyan terrénum, amelyről a " geográfia nyelve már nem tud beválni ", bár ez nem jelenti azt, hogy a településföldrajz, vagy a történed társadalomföldrajz szemléletmódját a későbbiekben mellőzhetnénk. Ezt már csak azért sem tehetjük meg, mert a város lakóinak életfeltételeit nem csupán az adott település, hanem tágabb térkapcsolatok is befolyásolják. Önmagában a településnek, Valamint vonzáskörzetének nyújtott központi funkciók színvonala és szerkezete, is befolyásolja a társadalmi rétegződés és mobilitás jellegét és dinamikáját, de ugyanakkor a település által igénybe vett szolgáltatások is hatással vannak rá. Vagyis a tágabb térkapcsolatok sokrétű hatásai, tárgyiasult formái is befolyásolják az adott (differenciált) városi társadalom életét. S ez a sajátos kettősség: egyrészt a város maga a saját funkciói, illetve infrastrukturális létesítményei által, másrészt a tágabb térkapcsolatok hatásai határozzák meg azt a sajátos, időbelileg változó társadalmi mozgásteret, melyet a város a benne lakók számára nyújthat. A település tágabb térkapcsolatai ugyanakkor többé-kevésbé társadalmi rétegspecifikus jellegűek is. A különböző társadalmi csoportok a szocializációs folyamat, a munkaerőpiacon való megjelenés, vagy az árútermelés intenzitása és hatóköre szempontjából más-más " terekben " mozognak. Daniel Berteaux és Isabelle Berteaux-Wiamme példáját követve a célunk nekünk is az, hogy az adott társadalmi viszonyok konkrét működésébe is bepillanthassunk, megpróbáljuk feltárni " az ilyen mély struktúraviszonyok következményeit a napi élettevékenységekre, az élet konkrét feltételeire és az emberek életpályájára ". 727 A gazdasági, demográfiai, társadalmi, ideológiai erők és hatások, a család, az egyén szintjén lépnek konkrét kölcsönnatásba, s nem csupán az egyéni élettörténeteket formálják, hanem az egyén és a család réteg- és településspecifikus válaszaitól is befolyásolva a fő társadalmi változások irányát és jellegét is ezen a közvetítésen keresztül befolyásolják. így az egyéni élettörténetek (vagy családtörténetek) beépítése az objektív, »ágai
