Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 7. Marjanucz László: A szegedi zsidó burzsoázia gazdasági vállalkozásai a 19. század második felében
348 Még mindig az előző cégnél maradva nyilvánvaló, hogy annak valódi vezetője a legidősebb fiú, akinek a cégbíróság még a tulajdonos személyében bekövetkezett változás rögzítése előtt fontos bírói dokumentumokat adott át. Nevezetesen apjának az adóhivatalnál bírói letétben levő takaréktár! és banki részvényeit, kötvényeit, összesen 17.020 Korona névértékben, igaz " mások netán előbb szerzett jogának érvényben tartásával ". EQy-egy vállalkozás tőkeerejére több adat utal a társas cégek létrejöttét szabályozó társasági szerződésekben. A város fejlődésében fontos szerepet játszó szalámigyártás első képviselői közé tartozott Haris János, aki Luigi és Leonardo Brollo genovai lakosokkal közösen szalámigyártó és kereskedési üzletbe fogott 1888 januárjában. Jóllehet a céget egyedül Haris János jegyeztette, de az ügyintézés " szolidáris volt minden részvevővel ". Haris János és Luigi Brollo személyenként 2.980 Korona tőkét fektettek a vállalkozásba, s ennek, illetve az eladott árunak megfelelően osztották el a nyereséget. Amennyiben az üzem bővülése további tőkét igényelt, azt Haris János mint a cég kölcsönét szerezte be, amelynek visszatérítése a közös vagyont terhelte. Haris János képviselte kifelé az üzletet, gondoskodott a szalámigyártáshoz szükséges húsról és a készáru eladásáról, vezette a főkönyvet. Luigi Brollo felügyelte a szalámigyártás menetét, átvette és ellenőrizte a gyártáshoz szükséges nyersanyagok minőségét, beszerezte a legfontosabb szalámigyártó eszközöket, s havonta részletes számlát készített a költségekről. Rögzítették e szerződésben a szalámigyártás időpontját is: novembertől - február végéig tervezték a munkát. Ez a vállalkozás szintén rámutatott a tartósan jól menő üzletnek egyik fontos -ha nem is a legfontosabb — feltételére: a nemzetközi összeköttetésre. Itt sima üzlettársakról volt szó, de lényeges, hogy némely alapítás mögött nemzetközi méretű rokoni-ismerősi hálózat állt. A korábbi szegedi szalámigyártási kísérletek azért jutottak ugyanis csődbe, mert nem tudták megfelelő módon a készárut értékesíteni. Pick Márk terménykereskedőnek azért sikerült világszínvonalra emelni az eladdig akadozó iparágát, mert vállalkozói stratégiájába beépítette -- a jórészt családi összeköttetéseken alapuló — bécsi, berlini, amerikai kapcsolatait. Többek között ennek köszönhette felfutását a kezdeti nehézségekkel küzdő — a Bakay, a Wimmer, majd később a Salzmann nevével fémjelzett szegedi kenderipar is. Társas cég megvalósulhatott családon belül is, amennyiben a fiú önálló családfőként az apával közös vállalkozásban kívánt boldogulni. így kötött szerződést LÖwy Sámuel fakereskedő " Löwy Ármin úrral ", ki a gőzmalom- és gőzfürészgyárban fekvő 60.000 Ft forgótőkéhez 5.000 Ft összeggel járult hozzá. A fiatal úr ennek megfelelően "az üzlet tiszta nyereségének 1/3-ad részét veszi tulajdonul és ezt a betét aránytalansága mellett is azért, mivel Lowy Samuel úr Lőwy Armin urban egy nálánál ifjabb erőt, és tevékeny szakférfiút vesz magához, kinek buzgó munkásságától az üzlet fejkődését es gyarapodását reményli és várNagy vagyonok születésének, az erők egyesítésének voltak más módjai is, többek között az 1870-es években még nem gyakran előforduló, de annál nagyobb szenzációval járó vallásilag exogám házasságok. Ezek közül kiemelkedett a dúsgazdag zsidó újságíró és műgyűjtő Eisenstädter (később: Enyedi) Lukács és a szintén gazdag felsővárosi katolikus hajósgazda, Zsótér Andor Ilka nevű lányának az 1869. június 8-án tartott esküvője. Többek között az ilyen házasságok is indokolják annak kiderítését, hogy a szegedi zsidó burzsoázia által teremtett vagyoni-gazdasági értékek hogyan viszonyulnak számszerűen a város egyéb tényezőihez, de azt a fentiek ismeretében is elmondhatjuk, hogy Szeged modern polgári várossá fejlődésében nélkülözhetetlen szerepük volt. Móra Ferenc írta
