Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 6. Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján – A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között
339 A harmadik generáció 1889-től 1945-ig született meg. Létszáma összesen 60 személy. Itt már megfordul a nemek aránya, 26 személy (43,3 %) férfi és 34 személy (56,7 %) nő. A nemzedék nagyobbik fele, 56,1 százaléka ma is él. A gyermekhalandóság e csoportban már nem fordult elő, de 18 éves és 14 éves korában meghalt egy férfi és egy nő. A napjainkban is élők nagyobb hányada, 53,1 százaléka nő és 46,9 százaléka férfi, átlagosan 65 évesek. A már elhunytak között nagyobb arányban, 60 százalékban voltak a nők, az összes elhunyt átlagosan megélt kora 54,2 év volt. Az összes személy közül 41-en kötöttek házasságot, a nem házasok között kétszer annyi nő volt mint férfi, a házasoknak viszont nagyobb hányada (59 %-a) került ki a nők közül. A nemzedékben hatan elváltak (egy nő kétszer is), egy másik nő pedig megözvegyült. Valamennyi első házasság megszűnését új házasság követte, így az új családok száma 48 lett. A 48 családban összesen 67 utód született, így az egy családra jutó átlagos gyermekszám az előző generációkhoz viszonyítva erősen csökkent: 1,4, az egy házas személyre jutó gyermekszám pedig 1,6. Huszonöt házasságnak ismerjük az időtartamát, közülök 11 ma is tart még, ez utóbbiak átlagosan 28,6 éve állnak fenn; az összes házasság átlagos időtartama 27,6 év. A házasulok kora a házasságkötéskor ebben a generációban is viszonylag magas: a férfiaké 30,7 a nőké 27,2 év. A házasságokra jellemző, hogy átlagosan a házasság 1,6-ik évében megszületik az első gyermek és átlagosan 4,4 év alatt megszületik az összes gyermek. A házasságra lépő nemzedéktagok túlnyomórészt saját rétegükkel egyező származású házastársat választottak. Kilenc esetben látszott úgy, hogy a házastárs polgári, azaz polgáribb (" kispolgári ") származású; meglepő, hogy szerepel az endogám házasságok között 5 grófi címet viselő családból származó házastárs is. A rokonházasságok * száma, összesen 4, megegyezik az előző generációéval, a rokoni kapcsolat jellege ugyancsak első-, illetve másodfokú unokatestvéri kapcsolat. Heten külföldi házastársat választottak — külföldön is éltek, illetve élnek. Az összes személy közül 25 került külföldre. Ebben a generációban is előfordul — egy alkalommal — az ikerszülés. A negyedik generáció tagjai (összesen 67-en) 1918-tól 1981-ig születtek. A férfiak és a nők aránya kiegyenlítődött, közülük 32 férfi és 35 nő. Négy személy (2 férfi és 2 nő) már nem él, közülük egy nő halt meg csecsemőkorban. Az élők száma 63 (30 férfi és 33.nő). A teljes generáció átlagos — 1985-tel bezárólag mért — életkora 38,6 év. Nincs lényeges különbség férfiak és nők között az átlagos életkorban. Sajnos a nemzedék több mint fele külföldre ment vagy már ott született, ezért részletes adatokat sok esetben nem sikerült összegyűjteni. Huszonhárom személy házasodási adatai teljesen ismeretlenek, 18 éves és fiatalabb a generáció öt tagja. A hiányos adatok alapján is megállapítható azonban, hogy 30 személy lépett házasságra, de közülük csbk tizenháromnak ismert a házasodási kora: 8 férfié és öt nőé. A férfiak átlagosan 26 éves korukban nősültek, a nők pedig 25 éves korukban mentek férjhez. Azaz a házasodási átlagéletkor csökkent. A házasságok közül csak három gyermektelen, hétről ismeretlenek a gyermekekről szóló adatok. Huszonegy házasságból (1 újraházasodás) összesen 43 utód született eddig, de nyilvánvaló ez még nyitott. így az átlagos gyermekszám 2-re emelkedett. Ez az adat azonban nem értékelhető — az előbbiekkel egybevetve — nyitottsága és hiányossága folytán. Az mindenképpen látszik, hogy a családi szinten történő összehasonlítás szerint a viszonylag magas gyermekszám nem generációhoz, hanem egy-egy család saját hagyományához inkább kötődik.
