Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 6. Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján – A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között
A CSALÁD STÁTUSZÁNAK ÉS POZÍCIÓJÁNAK VÁLTOZÁSAI E kérdéskört az egyéni foglalkozási adatok, a címek és rangok alapján, 'izekből kiindulva vizsgálom. Világos azonban, hogy ezek az adatok kiegészítésre szorulnak. Elsősorban az anyagi (birtok- és jövedelmi) helyzetet meghatározó adatok szükségesek. Ezeknek az adatoknak a megszerzése, feltárása elkerülhetetlenné teszi külső, kiegészítő források felkutatását (gazdacímtárak, virilisjegyzékek, compassok stb.). A munka ilyen értelmű kibővítése jövőbeni tervem. A jelenleg birtokomban levő foglalkozási adatok sem egységesek. A bejegyzett foglalkozás vagy az egyén élete során leghosszabb ideig végzett, va gy az életében legmagasabb státuszú, vagy az utolsó ismert *oglalkozásai tartalmazza. Van néhány eset, ahol foglalkozástörténet is nyomon thető, ezek száma azonban kevés. További, a jövőben mélyebben kidolgozásra szoruló módszertan, probléma, hogy az egyéni foglalkozásokat, illetve ezek változásait milyen típusú csoportok összehasonlításán keresztül vizsgáljuk. Alkalmas-e például a születésben egymást követő nemzedékek csoportjának vizsgálata a hipotézisként elfogadott objektív folyamatok nyomonkövetésére, hiszen a generációk, mint arról korábban már szóltam, időben erősen " egymásra csúsznak ". Munkám jelenlegi szakaszában nem adtam e kérdésekre végleges választ. Egyelőre elvégeztem az egyéni foglalkozási adatok három szinten való kigyűjtését. (Ott, ahol a nőknek nincs megjelölve önálló foglalkozásuk, a férjük foglalkozását használtam fel.) - generációk szerint; - azonos korszakokban: 1B66 -- 1890 között születettek; 1891 — 1919 között születettek; 1920 » 1949 között születettek; 1950 — 1985 között születettek; kohorszai szerint; - az első generációtól való leszármazás alapján alkotott nagycsaládok szerint. E vizsgálódások legfontosabb tapasztalatai a következők: a család történetében első generációnak nevezett 15 testvér foglalkozási adatai a 19. századi középbirtokos nemesség tradicionális helyzetét tükrözik. A dezsentri vezetőréteg jellegzetes foglalkozásai jelennek meg — igen magasan pozicionálva. Noha a földbirtokos-gazdálkodók ismert birtokadatai a jómódú középbirtokra vagy csak a középbirtokra utalnak, de a megyei tisztségviselő főispán, a papi pályára lépő főpapok (érsek, püspökök), a katonai pályát választók (honvéd alezredes, illetve huszárkapitány), mindkettő egyben császári és királyi kamarás is. A közszolgálatba lépő bírósági és miniszteriális hivatalnokok tanácselnökök, miniszteri tanácsosok, udavari tanácsosi címmel rendelkeznek, sőt előfordul a nemzedékben valóságos belső tikos tanácsos (v. b. t. t.) és a csillagkeresztes hölgy is. Két egyéni életút lép ki e körből: az egyik fiú ügyvédi pályára lép, kisvárosban (Kisszebenben) telepedik le és ő az egyetlen, aki magánál lényegesen alacsonyabb származású polgárlányt vesz feleségül: és egy lány, aki -- mint mondottuk — (valószínűleg egyéni szerencsétlensége miatt) külföldre megy és ott nevelőnő lesz. v A házasodások révén ez a státus és pozíció szintben marad. A lányok a
