Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 6. Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján – A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között

336 A személyi adatok egy része demográfiai elemzéseket is lehetővé tesz. Megkísérlem nyomon követni a családban az egyes generációk létszámának, nemek és életkor szerinti megoszlásának alakulását; - házasodási szokásaikat, a házasodási kor, a családon endogámia változásait; - a házasságmegszűnést és újraházasodást; - a házas-termékenység alakulását; és rétegen belüli összefoglalóan a családegyüttes egyes generációinak demográfiai magatartását vizsgálom. A vizsgálat módszere Akikről kérdezek, akiknek múltbéli adatait vallatom, a magyar középbirtokos nemesség egyik legrégibb, felvidéki családegyüttesének tagjai. Mégsem őskutatás, genealógia, noha ennek is megvan a helye és szerepe a családtörténeti kutatásban és ezen belül a társadalomtörténetben. Az általam összegyűjtött és rendszerezett adatok egy család (illetve családegyüttes) tagjainak egyedi számbavételével, mintegy százötven esztendőt átfogó időtartamban, több generáción nyomon követni az egyének és az általuk alkotott családok magatartását, foglalkozásválasztását, anyagi helyzetét. Az adatokat szinten elemzem: - személyi; - családi; - generációs. A generációk megállapítása során azonban érdekes módszertani probléma elé kerültem. Nem magától értetődő ugyanis, hogy kik, milyen korú és milyen családi állású személyek tekinthetők azonos generációhoz tartozóknak. át engedik demográfiai tehát három A generációfogalom többjelentésű; 1. Ugyanazon időben, egy korban élő, nagyjából azonos korú emberek összessége. 2. Az egymást felváltó utódok (összessége) egy családban vagy más közösségben. Világos tehát, hogy az egyének nemzedékbe, generációba sorolásakor a fogalom mindkét jelentésére figyelemmel kell lenni aszerint, hogy milyen célból, milyen alapon soroljuk őket azonos generációba. Elsődleges célom az összes általam kutatott személyt, mint egy családba tartozó, egymást felváltó utódokat vizsgálni, tehát az összeírt személyek elsődleges generációba sorolását a fogalom második jelentése alapján végeztem el, azaz a család történetében kiemeltem egy házaspárt (0. generáció), melynek házasságából tizenhat gyermek született (őket tekintettem 1. generációnak), és az ő gyermekeik, unokáik, dédes ükonukáik stb. alkotják a további generációkat. Ily módon 1838-tól, az 1. generáció első szülöttjétől napjainkig hat generációt tudtam kialakítani. Ugyanezen elv alapján soroltam be az egyes generációk tagjaihoz tartozó házastársakat is. Ez a besorolás alkalmas az egymást követő nemzedékek demográfiai jellemzésére, a házasodási kor, a születésszám alakulására, a megélt kor, a nemek szerinti megoszlás stb. megfigyelésére. Az egyes generációk különböző hosszúságú időszakot ölelnek át, melynek okai önmagukban is érdekes demográfiai vizsgálat tárgyai lehetnek. Abból a tényből azonban, hogy az első generáció tizenhat tagja 27 év alatt született meg,