Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 6. Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján – A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között
335 kényszerítette ugyan, de a háttérből is figyelte és támogatta a színház ügyeit. 1834-ben szívroham vetett véget az életének. Meg kell említeni mindenképpen Berzeviczy Vince feleségét Szinyei Merse Annát, az ugyancsak Sárosban birtokos nemes Szinyei Merse László leányát. Ö lett később a család " daróci nagymamája " — legendás alakja a famíliának. Nemcsak férje mellett állt ki es műveltségével, józan ítélőképességével, támasza volt a vállalkozásokban, hanem később az ő vállain nyugodott a daróci kúria élete is, mivel leánya, Mária szinte csak szült és szoptatott éveken keresztül Szmrecsányi Ödön mellett. Ez alatt Anna asszony viselte gondját a nagy háztartás szervezésének, sokat foglalkozott az unokákkal. A szabadságharc idején férfiként védte a házat és a családot, magához vette és lélekben erősítette boldogtalan unokahugát, Szinyei Merse Emmát, aki néhány hetes asszonyként maradt a kivégzett Dessewffy Arisztid özvegye. Mintha Baradlayné jelenne meg előttünk. Egyetlen fennmaradt, s talán 1867-ből származó — ekkor 73 éves — fényképe alapján széles homlokú, erős, sötét szemöldökű, lágy, kövérkés arcú, de átható tekintetű asszony volt. A szemtanú Berzeviczy Albert így írt róla:' " ... az erős, szinte fürtös szemöldök, az élénk tüzes szemek, az érces hang valami feltetlen tiszteletet parancsoló elemet vegyítettek a rendkívüli lelkülettel megáldott matrónának a lényébe, akinek lelki ereje • ép annyi csodálatot érdemelt^ mint amennyi hódolatot és szeretet szívnemessége . A család e néhány tagjáról azért kellett részletesen szólni, mert — nem érdemtelenül és nem véletlenül — az utókor élő alakokként láthatja, ismerheti őket, s ez a " személyes " ösmeretség talán segítségünkre válik utódaik jobb megismerésében is. (Csak zárójelben említem meg, hogy a házasságok révén megjelennek a családegyüttesben a Rakovszky , a Ghyczy , a Görgey , a Keltz , a Van Dernáth a Szinyei Merse családok is, azaz valóban '' fi- és leányágak bonyolult szövevénye mondhatni minden nemes urat és asszonyt rokonságba fog össze ". A vizsgálat hipotézisei Mivel a vizsgálatra kiválasztott család a — magyar középbirtokos nemesség egyik legrégibb képviselője, e társadalmi réteg történelmi szerepét és átalakulását kellett áttekinteni. Elfogadom történetírásunknak azt az állítását, miszerint a 19. századi magyar társadalmi átalakulás egyik lényeges folyamata a középbirtokos nemesség helyzetének megváltozása, és ez a változás szoros összefüggést mutat a jellegzetesen magyar középrétegek kialakulásával. A családegyüttes történetén keresztül ezt a " helyzetváltozást " kívánom nyomon kísérni, ezen belül pedig a változás jellegzetes útjait, módjait leírni. A személyi foglalkozási adatok feldolgozása alapján nagyrészt a fenti állításokra kérdezek rá, azaz 150 éven át követve a generációk közötti mobilitást, valamint az egyes generációk nemzedéken belüli mobilitását, arra keresem a választ, hogy ez a középnemesi família milyen úton tagozódik be a 19. század végén és a 20. század első felében a társadalmi változásokba. Miként alakulnak birtokviszonyaik, a birtokok elvesztésével melyek a leggyakoribb pályaválasztások, milyen foglalkozásokon keresztül jelenik meg a szakszerűség, a szakértelmiségivé válás. Célom ezen kívül az ismert címek és rangok, valamint az egyes foglalkozások fizetési osztályba sorolásával kialakított kategóriák segítségével az egyes generációk társadalmi pozíciójának és státuszának vizsgálata. Külön problémaként kell kezelni az 1945 körüli és utáni történelmi fordulat szerepét a családban. Az adatok azt látszanak mutatni, hogy itt is kimutathatók jellegzetes életutak és magatartásválaszok. Egyszóval milyen formában és mértékben jelenik meg köznapi szóval élve, a deklasszálódás és melyek az újra-beilleszkedés útjai.
