Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 6. Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján – A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között
334 A berzeviczei és kakaslomnici Berzeviczy család első ismert őse a 13. század elején élt Rutker comes volt, aki II. Endre király felesége, Gertrud királyné kíséretével került Magyarországra, és a Tátra vidéki birtokokat II. Endrétől kapták első donátióként. A család letelepedésének helyét Rutker unokája, Kakas mester után nevezték el Kakaslomnicnak. Mária atyja Berzeviczy Vince báró a sárosmegyei daróci ágból származott. A 15. században, a család két fő ágra szakadása után a Jakab ágából való Kristóf 1557-ben tett végrendelkezésével három fia és egy lánya között osztotta meg a kiterjedt szepesi és sárosi birtokokat. Ekkor telepedett meg a középső fiú, György Darócon, az ő öccse pedig Berzeviczy Márton volt, Báthory István kancellárja. A daróci kúria egymást követő nemzedékeinek sorában kiemelkedik Berzeviczy III. János, aki feleségével, Máriássy Évával maga és a kegyúri falvak népe számára egy házi kápolnát építtetett a daróci kúriába. Változott formában ma is áll az épület, szemöldökkövébe bevésve a dátum: 1700. A ház vagyonosodását és tekintélyének emelkedését is nekik lehet köszönni. Tizenegy született gyermekükből hatan nőttek fel. ök még protestánsok voltak. Gyermekeik közül Zsigmond a sárosi egymástól messze fekvő birtokok és a hegyaljai szőlők kezelésében volt atyja segítségére, János pedig a katonai pályán szerzett érdemeket. Amikor ez a János nőül vette L'Hullier Mária Anna bárónőt, katolizált és férfiágon ö lett a család fenntartója. Miután az 1723-as törvény Magyarországon a katonai közigazgatást egy országos hadbiztos alá rendelte és mellé négy kerületi biztosi állást szervezett, Berzeviczy János 1731-ben Kassára kapott kinevezést a tiszáninneni kerületi biztosi állására. így került a daróci földesúr Kassára és ekkor kapcsolódott be a Berzeviczy család a város németes-franciás kultúrájú főrangú életébe. Házat vásároltak a város főutcáján, rendbehozatta, átépíttette a régi házat, azonban néhány év múlva meghalt, felesége pedig újra férjhez megy báró Engelartthoz, így a három Berzeviczy árva korábban gondos magyaros nevelése erőteljesen elnémetesedik. Egyik fia, Ferenc a német színészek nagy pártolója, de inkább Darócon él és a gazdálkodással foglalkozik. 1775-ben Mária Terézia bárói címet adományoz Ferencnek, aki már korábban, 1770-ben megnősült. Vécsey Terézia bárónőt vette feleségül, s 1778-ig Darócon élnek. Ekkor azonban újra Kassára költözött a család és már itt született Vince nevű fiuk 1781-ben. Berzeviczy Vince életének ismeretetése meghaladja időnket, ugyanis olyan kalandos és regényes élet volt ez, aminek kiteljesedése, a kassai színészek pártfogása, majd a kassai magyar színház intendánsságának elvállalása, a színház felvirágoztatása — csak élete végének különös fordulata. De tudjuk, hogy már kamasz korában olyan furcsa — saját rétegében és családjában mindenképpen " deviáns " módon élt, ami egy nagyakaratú, eltökélt, tehetséges emberre vallott. Vince nagyapa igazi Jókai-figura: a felvidéki nemesifjú, szembenállva az apa akaratával — nem veszélytelen katona-kalandokba kerülve, Európát bejárván mindenütt csak egyet keres: a színházat. Itáliában majd Bécsben magába szívta kora legjobb színházkultúráját. Igazi kalandor: álnéven még színésznek is beállt, mégpedig nem akárhol, hanem a Burgtheáter jellemszínésze — nagy sikerrel. Es " tékozló fiúként " mégis visszatért az apa kúriájába, hogy apjának engedelmeskedve elcsöndesedett, békés gazdálkodóvá legyen. De nem sokáig tűri a birtok bezártságát. Újra Kassára ment, ahol azután részt vett a művelt nemesség társasági életében — és beleveti magát a színházszervezésbe. Berzeviczy Vince a magyar reformkori nemesség jellegzetes figurája. Bele is kapcsolódott a Széchenyi szervezte szellemi életbe, a kassai színház ügye hamarosan országos üggyé válik — noha személyében elismerést nyer: 1832-ben az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) levelező tagjává választották, azonban írásos tervezetét a magyar színházi élet megszervezéséről, a színész " plánta iskola " létrehozásáról köszönettel és meghatottsággal, ugyanakkor némi lelkiismeretfurdalással, de vissza kell utasítania Széchenyi Istvánnak anyagi erők híján. Ezenközben Berzeviczy Vince vagyona nagy részét a kassai színházra költötte, Csáky Theodor gróffal és Dessewffy Józseffel megindították az első színházkritikai szakfolyóiratot is. Romló egészsége visszavonulásra
