Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 6. Lakatos Éva Mária: Négy generáció a polgárosodás útján – A báró Berzeviczy-Szmrecsányi család 1830 és 1985 között
333 művelt, nagy energiájú, jó gazdasszony volt — mégis kellett a férfikéz a vagyon fenntartásához. A fiatalok úgy döntenek, Sárosban telepednek le, mégpedig Darócon, a sárosi Berzeviczyek ősi kúriájában. Az Országos Levéltárban fellelhető iratok tanúsága szerint Ödön kézbe is veszi a Berzeviczy birtok irányítását, igyekszik áttekinteni a nem éppen rendezett gazdaságot. A Berzeviczy családban ugyanis jóideje a kiadási rovatok nőttek, mert Berzeviczy báró nem kímélve vagyonát — a kassai színház intendánsaként — jövedelmei nagy részét a nemzeti színjátszásra áldozta. Szmrecsányi Ödön teljes ellentéte lehetett e különös, kalandos életű — minden bizonnyal nagyon tehetséges — művésznek és műpártolónak, aki csak büszkeségében. műveltségében és nagyonalúságában emlékezteti nemesi voltára. Ezzel szemben vejét a józan középszer, a jovialitás, a megfontoltság az esély és a kedély együttesen jellemezte. Ö volt az apránként építkező, a diófát ültető típus. Berzeviczy Albert így emlékszik rá: " ...igazi mintaképe volt a szeretetre méltó háziúrnak; gyönyörűsége telt a vendéglátásban^és életszükséglete volt az, hogy maga körül jókedvtől sugárzó^arczokat lásson. Értett is nejével együtt a nagy ház vezetéséhez, szép gazdaságában pedig a képzelhető legpatriarchálisabb viszony uralkodott; azon az úrbériság eltörlése nem változtatott semmit: az ő faluiban minden ember azon túl is olyan tisztelettel, de egyúttal ragaszkodással ' nézett a földesurára, mintha valamennyiöknek egy személyben parancsolója és jóságos atyja is volna. Legkedvesebb alak volt azonban^az öreg úr az 6 szép' kertjében, követve hatalma nagy fehér komondoraitól. Ha nejét karonfogva végigsétálta a gyönyörű árnyékosy széles kocsival is járható utakat, miközben' fokos-botiával utasításokat adott a munkásoknak jobbra is, balra is, — mert' ebben a páratlanul szép parkban minden részlet az ő legszemélyesebb eszméié, alkotása volt, — ... " (Régi emlékek, 1853-1870. 191-192. oj —Ezt a benyomást látszanak igazolni a körülbelül ez idő tájt készült fotográfiák is Szmrecsányi Ödönről és feleségéről. 1848-ban Szmrecsányi Ödön századosi rangban harcolt egy nemzetőr zászlóalj élén, a szabadságharc bukása után pedig visszavonultan élt, de mint nyugtalan n a dolgok úi törvényes rendjéhez nem alkalmazkodó • egyént " tartották nyilván. Az" abszolutizmus idején és a Bach-korszak alatt háza egyike volt azoknak a nemesi otthonoknak, ahol erősen ápolták 1848 emlékét. Anyósával együtt ő adott otthont a kivégzett Dessewffy Arisztid ifjú feleségének, Szinyei Merse Emmának. Később, az 1850-es évek vége felé a daróci kúrián is gyakran felhangzott egy-egy társas összejövetel alkalmából a Szózat és Himnusz. "Különösen Daróczon, Szmrecsányiéknál volt gyakran nagy vígság " — írja Berzeviczy Albert — " melynek zajába erős hazafias érzelmek kitörései vegyültek ". Az 1861-ben megélénkült politikai életben is részt vett Szmrecsányi üdön. A képviselőválasztáson " ...mint választási elnök működött s rendkívüli tekintélyt tudott gyakorolni a nép fölött, fölállott^apiaczon egy asztalra^ fegyegetőle'g fölemelte a kezét • s stentor hangon azt kiáltá: 'Le^a botokkal!' Él is tűntek" a botok mindiárt a subák alatt s a csönd helyreállt annyira, hogy az elnök • komoly • inTelmeit mediallgathatta mindenki s a választás azután zavartalanul folyhatott tovább '* —' emlékezik vissza Berzeviczy Albert. ö maga megyei hivatalt nem vállal. Túlnyomórészt Darócon tölti életét és 16 gyermeke felnevelése, gazdasága felvirágoztatása élete célja. 1887-ben, 75 éves korában hal meg Darócon. A Berzeviczyek Szmrecsányi Ödön Eugén felesége, Berzeviczy Mária a kiterjedt szepesi-sárosi Berzeviczy család Sáros megyei, katolikus ágának leszármazottja.
