Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 4. Halmos Károly: Gregersen Gudbrand 1869-es csődpere
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Halmos Károly: GREGERSEN GUDBRAND 1869-ES CSÖDPERE A forrásokról A korreferátum forrása a Budapest Főváros Levéltárában található IV. 1343/j 39/1869 jelzetű csomó, amelyik az 1869-es válság idején csődbement Gregersen Gudbrand elleni eljárás iratait tartalmazza. Az 1873-as nagy válság a feledésbe taszította az 1869-es kisebbet, jóllehet az utóbbi már az előbbi előjele volt. Lásd erről Kövér Gy .: 1873. Egy krach anatómiája. Koszmosz könyvek Budapest, 1986 ( = Az én világom). A kis válság " makrogazdasági " és politikai leírása megtalálható: Juhász Lajos : Az 1869-i " pénzválság " es a bankkérdés, in: Századok, 73 (1939) 1-3. című tanulmányában. A Gregersen Gudbrand elleni csődület éppen nem említtetik Juhász L. fenti munkájában, holott az elsők közötti és méreteit tekintve sem jelentéktelen esetről volt sző. Miként a norvég evangélikus származású vállalkozót nem vették be a válság történetébe, úgy én — bár tudom, hogy ez nem indoklás — e korreferátum erejéig a válság történetét hagyom ki a csődből, egyszerűen azon ismereteim híján, amelyek ezt az " egyedi " esetet a nagy történetbe beágyazhatnák. A csődper iratai az eljárás menetének szempontjából négy részre oszlanak: a csődület megnyitása, a keresetek benyújtása, a leltár és a csődület lezárása. Ebből az első és az utolsó " térfogatra " nem számottevő iratmennyiség, jelentőségük más irányú. A leltár felöleli a vagyonbukctt összes vagyonát, a leltárkészítők figyelme az ügy jellegénél fogva inkább az üzleti szférában fölhalmozódott javakra összpontosult. Nem értvén a technikatörténethez, csak sejtem, hogy ebből a szempontból becses forrás lehet a fürésztelep részletes tárgyi leírása. (A lakás leltára sajnos nem annyira részletes, de összehasonlító vizsgálatra mégis alkalmas.) A negyedik iratfajtának, a benyújtott követeléseknek a legnagyobb részét a váltók teszik ki és csak jóval kevesebb állami (adóhivatali) illetve számlakövetelés van az iratok között. A váltók szabványos adatainak táblázatokba rendezését Vidor Péter végezte el házi számítógépen. + + + A vagyonbukott Gregersen Gudbrand norvégiai evangélikus " szabadparaszti " családban született 1824-ben, olyan időben, amikor az amúgy " jó család " anyagi helyzete nem volt kedvező. A fiú ácsmesterséget tanult, és a vasútépítkezések nyomán jutott el Magyarországra, ahol megtelepedett, megnősült, és az 1848-at követő
