Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 1. Tóvári Judit: Polgárosodás és helyi hatalompolitika 1872-1917 között
283 tanácsában. A személyi unió jelen volt a Takarékpénztár és a Gőzmalom igazgatóságánál is. A részvénytársaságok vezetőségének és a legtöbb adót fizetőknek az összevetése azt mutatja, hogy a kiegyezést követő 18 év alatt felemelkedő tőkés polgárság helyet cserélve a régi nemességgel, személyi Összefonódások révén csaknem teljes egészében kisajátította magának a pénzintézetek és ipari részvénytársaságok vezetőségét. Mivel 1886-tól a részvénytársaságok, a pénzintézetek és a jogi személyként működő vállalatok megbízottaik útján képviseltethették magukat az önkormányzati testületben, egy csapásra megemelkedett a legmagasabb adó összege, amelynek alapján be lehetett kerülni a képviselőtestületbe, ezért magánszemély csak az ötödik helytől található a névsorban. A részvénytársaságok képviselőtestületi tagsága ,azért is bír nagy jelentőséggel, mert azok igazgató tanácsa és felügyelő bizottsága azokból az adózókból állt, akik kereskedők lévén, önmaguk jogán is a legmagasabb adókategóriában szerepeltek, a részvénytársasági tagság révén pedig mintegy megkétszerezték önnön társadalmi rétegük érdekeinek a képviseletét a helyi önkormányzatban. 1912-ben részvénytársasági alapon szerveződött pénzintézet már 12 volt a városban. E 12 rt. 192 igazgatósági, felügyelő bizottsági tagságából 88 még mindig a városi virilisek kezében volt. Az erős tőkekoncentrációt jelzi, hogy a budapesti pénzintézetek és ipari érdekeltségek egyre jobban behatoltak a miskolci részvénytársaságokba. 1912-ben a Borsod-miskolci Hitelbank elnöke mellett mint társelnök jelent meg a budapesti virilisek egyik legvagyonosabbja, Lánczy Leo. Ugyanez a folyamat tapasztalható a Gőzmalomnál is. Elnöke Hatvány Deutsch Károly, ugyancsak- budapesti virilis. A Gőzmalom 13 tagú igazgató tanácsában pedig a fővárosi tőke képviseletét négy személy jelentette. Ugyanígy budapesti volt a Villamossági Rt. elnöke is, a hat tagú igazgatóságból és a három tagú felügyelő bizottságból pedig ketten-ketten voltak fővárosiak. Voltak előkelőnek számító pénzintézetek, mint az Osztrák- Magyar Bank miskolci fiókja, a Takarékpénztár, a Hitelbank, a Takarékegylet, a Hitelintézet, amelyeknek igazgatósága csaknem teljes egészében virilisekből állt. Elvétve található viszont virilis a Népbank, az Agrárbank és a Polgári Takarékpénztár vezetőségében. A virilis-többséggel rendelkező igazgató tanácsokban a kereskedők voltak többségben, őket követték a szabadfoglalkozású értelmiségiek, majd a tisztviselők. Gyárosok, földbirtokosok, kisiparosok, ha be is kerültek a vezetőségbe, számszerűleg nagyon kevesen voltak. Összegzésként: A legnagyobb mértékben a kereskedelem és a hitel területén lett teljes a polgári társadalom. Ipari részvénytársaságokban, pénzintézetekben, üzleti vállalkozásokban legerőteljesebben a kereskedők vettek részt, valamint az a néhány finánctőkés, akik az ipari termelés területén működtek gyárosként vagy tisztviselőként. Őket is az ország gazdasági nagyhatalmának számító Magyar Általános Kőszénbányánál és a Kereskedelmi Banknál meglevő érdekeltségeik juttatták ebbe a csoportba. A gazdaság kapitalizálódása ellenére megmaradtak a társadalomszerkezet
