Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
IV. A POLGÁRI TÁRSADALOM BÁZISA, IDEOLÓGIÁJA – TŐKÉS RÉTEGEK, NEMESSÉG - 1. Tóvári Judit: Polgárosodás és helyi hatalompolitika 1872-1917 között
284 rendi formái is. A gazdasági kulcspozíciókba feltörő elemek nemességet szereztek és ezáltal próbáltak hasonulni a történelmi osztályokhoz. A kialakuló és a gazdasági élet kulcspozícióit elfoglaló tőkés polgárság mellett tovább élt az a régi nemesség,-amely elzárkózott az ipari termelés, a kereskedelmi forgalom és az üzleti vállalkozások szféráitól, legjobb esetben is csak a hagyományos politizálás tartotta a közéletben őket. A városban a modern értelemben vett polgári társadalmi réteg a nemesség mellett alakult ki és a kereskedelemből indult el. A zsidó borkereskedők második vagy harmadik nemzedéke már ügyvéd vagy orvos, a fűszerkereskedők leszármazottai viszont megmaradtak a kereskedelem területén. Egyetlen esetben sem mutatható ki, hogy a különböző kereskedelmi ágak képviselői házasság révén keveredtek volna. Az ipari forradalomra jellemző dinamizmus az I. világháború előtti évekre Miskolcon is jelentősen átalakította a társadalom szerkezetét, amelyre jellemző a zárt gazdasági vezető réteg, amely egyúttal a politikai vezetést is jelentette. A részvénytársaságok vezetősége csaknem teljes egészében virilisekből állt, köreikből kerültek ki a korszak országgyűlési képviselői is. A századforduló táján meginduló erős tőkekoncentráció a budapesti tőke egyre nagyobb méretű behatolását eredményezte a helyi vállalkozásokba. Ennek egyenes következménye az lett, hogy a helyi virilisek közül csak azok tudtak a csoport tagjai maradni, csak azok tudták részvénytársasági vezetőségi tagságukat megtartani, akik valamely országos jelentőségű vállalkozásban is érdekeltek voltak. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM: /1/ Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Levéltár, Miskolc. Tanácsi iratok 1165/184 Házadókivetési és -beszedési jegyzékek. /2/ Uo. 481/1848. Követválasztók névsora, 1848. /3/ Polgármesteri iratok: 12717/1897. és 7090/1888. szám. /4/ Magyarország földbirtokosai. Szerk. Baross Károly . Bp. 1893. /5/ Herman Ottó Múzeum, Miskolc. Helytörténeti Adattár 68. Liber Fundualis, 1817. /6/ Magyar Compass 1881. Szerk.: Mihók Sándor . Bp. 1881. /7/ A Királyi Könyvek. Összeáll.: IIlésy_ János é s Pettkó Béla . Bp. 1895. /8/ A Királyi Könyvek. Az I. Ferenc József és IV. Károly által 1867-1918-ig adományozott nemességek...jegyzéke. Szerk.: Gerő József . Bp. 1940. /9/ A Miskolci Kereskedelmi- és Iparkamara nyomtatásban megjelent jelentései 1885-1917. /10/ A Miskolci Takarékpénztár, a Takarékegylet, a Borsod-Miskolci Hitelbank, a Gőztéglagyár és a Gőzmalom Rt. nyomtatásban megjelent éves zárszámadásai. /11/ Miskolc, .cím- és lakás jegyzéke 1912.
