Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 4. Knézy Judit: Egy gazdasági utasítás az 1780-as években a csurgói uradalmi alkalmazottak munkakörének és bérének korrigálásáról, s ennek tanulságai

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Knézy Judit: EGY GAZDASÁGI UTASÍTÁS AZ 1780-AS ÉVEKBEN A CSURGÓI URADALMI ALKALMAZOTTAK MUNKAKÖRÉNEK ÉS BÉRÉNEK KORRIGÁLÁSÁRÓL, S ENNEK TANULSÁGAI Jelen dolgozatom kissé átdolgozott részlete a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményeibe ez évben leadott: "

Uradalmi alkalmazottak és életmódjuk a Csurgói uradalomban a XVIII. század végén

" c. munkámnak. A Festetics család keszthelyi uradalmának gazdálkodásáról több tanulmány, sőt kötet is megjelent már. /1/ A család birtokszerzési törekvéseiről szóló kötet is ismert. /2/ Külön kiemelendő a Georgikon alapításával, tevékenységével, az ott tanító híres mezőgazdászok életével, eredményeivel foglalkozó művek sora. /3/ A keszthelyi uradalom jobbágyainak hagyatéki leltáraival kapcsolatosan számítógépes feldolgozások folynak jelenleg a Néprajzi Múzeumban. Igen becses az a tanulmány, mely a üzemszervezeti, központi birtok irányításával, az ún. directio kérdésével foglalkozik, mely már túlnyúlik a keszthelyi birtoktest történetének feldolgozásán, mivel az összes major irányításának kulcskérdéseire tapint rá. /4/ A Festetics család somogyi birtokairól részletes feldolgozás — egy kötet kivételével — eddig nem jelent meg. Ez a forrásközlő és értékelő kiadvány is csak a keresztúri uradalom jobbágyaival kötött szerződéseket méltatja. /5/ Vizsgálataim középpontjában a kersztúrinál nagyobb csurgói birtokegység uradalmi alkalmazottainak életmódja állt a 18. század második feléből fellelhető források szerint. Tehát elsősorban az éves szerződéssel lekötött ún. konvenciós alkalmazottak bérének, munkakörének, viseletének, lakásviszonyainak kutatását tűztem ki célként. /6/ Ezek az alkalmazottak a pénzbeli juttatás mellett fizetségképpen még élelemre szolgáló terményt (búzát, rozsot, kasát), sót, ezen kívül fát, szénát, lakáshasználatot, esetleg ruházatot és állattartási lehetőségeket is kaptak. E korszakban már az aratási munkákat időszaki munkások végezték az uradalomban nagyobbrészt: de pl. cséplésre inkább robotosokat rendeltek ki. Az alkalmazottak bérezésére, beosztására vonatkozóan a konvenciós szerződések, illetve összesítő táblázatok igazítanak el elsősorban. Ezenkívül különféle gazdasági utasítások, esetleg számadások adatai egészíthetik ki a beosztásra, munkakörre, a fizetés módozataira vonatkozó adatokat. Az Országos Levéltárban a Festetics család iratanyaga helyenként szórványosan, más korszakokra vonatkozóan elég részletesen szól az alkalmazottakról. A csurgói uradalom alkalmazottairól összesített fizetésjegyzék, ún. salariális tabella csak 1780 és 1781. évből maradt fenn. A korábbi időszakból is ismertek ugyan egyes szerződések, de azok a számadások között találhatók meg. /7/ így pl. 1740-ben Hajber swajceros fizetése: "

készpénz 28 forint 35 köböl gabona, fele búza fele rozs, annyi font sója, 7 akó'bora, 2 mása tehénhúsa, egy