Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 4. Knézy Judit: Egy gazdasági utasítás az 1780-as években a csurgói uradalmi alkalmazottak munkakörének és bérének korrigálásáról, s ennek tanulságai
220 fertály borsója, egy fertály lencséje, egy fertály árpa kásája... " Feladatai: "... keze alá aoott"tehenekre jó gondot viselni, azokból gyOjt'oTt Y^j at ^ s sajtot igazán beadni " — szól a szűkszavú és cseppet sem számszerű utasítás. A számadások között olyan feljegyzéseket is találunk, hogy — általában negyedévenként -- kinek mit, mennyit fizettek ki. 1743-ban Csurgón a következő alkalmazottak voltak: " ispán, két katona, pintér, svajcerosy jáger, kovács, lovász, majorné, szolgáló, kocsis, gulás, tehénpásztor, Darjúpásztor v yadgulás, vad-•- gulásbo^tár, 2 birkás> bognár, kanász," kanászbojtar . /8/ Később a birkásokat külön szerződéssel fogadták fel, mint bérlőket" /9/ Még ekkor nem alkalmaztak éves szerződéssel munkást, bérest a földművelési feladatok ellátására. Arra törekedett az uradalom vezetősége, hogy elegendő igával rendelkező robotos álljon rendelkezésre, s ennek megfelelően gyarapították a féltelkes jobbágyok számát. /10/ Robotot — különösképpen kaszálásra, kukoricakapálásra stb., tehát kézi munkára — különféle haszonvételek biztosítása, engedélyezése fejében is teljesíttettek a szerződésre lépő jobbágyokkal. /11/ A keszthelyi uradalomban viszont más 1768-69-ben hat bérest és egy kocsist fogadtak fel a földművelési feladatok ellátására. /12/ A csurgói uradalomhoz tartozó majorokban viszont 1780-81-ben sem találhatók béresek a cselédek között. Itt a 11 helységben az éven át alkalmazottak közül az elöljárók és munkások száma együttesen 60 körül volt évente. A csurgói tiszttartóság a következő személyekből állt: tiszttartó, számtartó, kasznár, deák, négy helységben l-l ispán. Foglalkoztattak továbbá két katonát, 11 pandúrt, 6 erdőpásztort, 3 szőlőhegyi hajdút, 9 méhészt, 2 bivalyost, 1 jágert, 1 komlókertészt, 1 kovácsot, 2 pintért, 12 gulyást, 6 marhahizlalőt, 5 kanászt, 1 hizlalógazdát, változó számú hizlalólegényekkel, 5 lovászt, 1 majomét. /13/ A konvenciós táblázatból elsősoban a fizetésbeli módozatok tükröződnek, s ebből a táplálkozásra, ruházatra, állattartási lehetőségekre lehet következtetni. Az uradalmi alkalmazottak lakásviszonyairól inventáriumok és korabeli épülettervek, illetve megvalósult épületek rajzai tanúskodnak. Az 1780-81 utáni időszakból — keltezés nélkül — fennmaradt az a gazdasági utasítás, mely az uradalom éves konvencióval foglalkoztatott alkalmazottainak munkakörét pontosítja, leírja, vagy módosítja, konvenciőját korrigálja. /14/ Valószínűleg panaszos levelekre reagált az írója, nemcsak azért, mert a jobbágypanaszok között őrződött meg az irat (ez véletlen is lehet), hanem hangneme is erre utal. Mivel az 1780-81. évi konvenciós tabellákon felsorolt Durgó nevű katonával és Csicskár bíróval /15/ kapcsolatos megjegyzések is szerepelnek benne, arra lehet következtetni, hogy közvetlenül ezutáni években készülhetett. Nem íródeákkal íratták, nehezen olvasható, nyelvezete nehézkes, aláírása hiányzik. A keszthelyi központból küldték. A germanizmusokkal teli szövegben számos ízes,* korabeli helyi elnevezés, kifejezés is szerepel. Mindenesetre elődje azoknak a keszthelyi Direkcióból később gazdatisztek számára rendszeresen kiadott instrukciónak, directionális rendeleteknek, amilyeneket Nagyváthy, Pethe, Rumy idejében küldtek a Festetich birtokokra szerte az országban. /16/ A legnevezetesebb Nagyváthy János 1792-ből kelt Közönséges Instrukciója, mely többszáz oldalon keresztül minden kérdésre és az összes Dél-Dunántúlon található Festetich birtokra kiterjedt. Ez a' csurgói és Csurgó környéki útmutatás témája és területi vonatkozásai szerint sokkal szűkkörűbb, de érzékelteti azokat a vezetési módszereket, elveket, amelyeket a keszthelyi uradalmi központból betartattak.
