Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 3. Kaposi Zoltán: Nagybirtok és népessége Somogyban a 19. század elején
210 hold közti nagyságúak voltak. (Csak egy rövid megjegyzés: a 19. század elején vagyunk» amikor a jobbágybirtokok természetesen beletartoztak a nagybirtok jogi keretébej vagyis a nagybirtok kifejezés az úrbéri és urasági földek együttesét jelenti). A kót fent említett nagybirtokos réteg között a nyilvánvaló anyagi különbségeken kívül más megkülönböztető tényezők is helyet kapnak. így pédául az, hogy a helyi nagybirtokos réteg sajátította ki magának a megye vezető hivatalait, így az alispáni, a szolgabírói stb. hivatalt. Az arisztokrata nagybirtokosok ugyanis többnyire a megyén kívül éltek, így befolyásukat a megyei állapotokra csak képviselőik révén fejthették ki. A nagybirtokosokon túl jelentős a középbirtokokkal rendelkezők száma is. Ide — elég önkényesen — az 1.000-3.000 hold közti birtokokat soroltuk. Tettük ezt azért, mert az 1848-as jobbágyfelszabadításnál az úrbéri földek kikerültek a nagybirtok keretéből, nagy általánosságban mondva a korábbi földeknek fele maradt meg urasági tulajdonban, s így számítva ez a terület már egybeesik a későbbi középbirtokosnak mondott kategóriával. Ezek közül a középbirtokosok közül persze ki kell emelnünk azokat a családokat, akiknek Somogyban csak egy középbirtoknyi földjük volt, de az ország más területein egyéb hatalmas földekkel bírtak, mint pl. a Zichy-család, akinek éppen itt Nógrádban volt még majdnem 40.000 holdas területe, de akár említhetnénk az Országh, a Czindery, a Pongrácz, a Maithényi-famíliákat is. A nemesi földbirtokstruktúráről mondottakat a következő táblázat szemlélteti összefoglalóan: Birtoknagyság száma A megye földjének %-ában 3.000 holdon felüli birtok 63 89 % 1.000-3.000 hold közti birtok 49 7 % 1.000 holdon aluli birtok 166 4 % A táblázat adataiból jól látható, hogy a nemesség körében egy rendkívül egészségtelen földbirtokmegoszlás jött létre a 19. század elejére, ahol az 1.000 holdon felüli birtokok a megye területének több mint 96 %-át foglalják el. Ennek létrejötte a megelező 18. századi előzményekkel kapcsolatos: egyrészt a török elől elmenekülő családok közül kevés tért vissza a megyébe, s vette át hajdani jogos tulajdonát; másrészt a kincstár bőkezűen osztotta szolgálatot tevő embereinek a földet. így keletkeztek aztán olyan óriási birtokok, mint pl. amit Festetich Kristóf szerzett meg. A földviszonyok után a termelési feltételek másik faktorát, a népesség kérdését vizsgáljuk meg röviden. A megye területe 5 járásra oszlik, ezekben összesen 293 falu és 85 puszta található, össznépessége pedig 165.621 fő. Ennek a népességnek az eloszlása a Szigetvári-járást leszámítva elég egyenletes, a négy másik járásban gyakorlatilag mind az egy-egy falura eső átlaglélekszám,
