Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 3. Kaposi Zoltán: Nagybirtok és népessége Somogyban a 19. század elején
211 mind a faluk és a puszták száma megegyezik. A Szigetvári járásban az eltérés alapvetően természetföldrajzi adottságokkal magyarázható: A Zselic erdős-dombos vidékén aprófalvas településszerkezet jött létre. A falvak száma magasabb, lélekszámuk pedig alacsonyabb, mint a megye más területein. A lakosság foglalkozási szerkezetéről azt mondhatjuk, hogy 1804-ben paraszt 8,4 %, (azaz telkes jobbágy), házas és hazátlan zsellér 9,9 %, míg szolgának minősítetek a népesség 3,9 %-nyi részét. A továbbiakban az utóbbi adat rendkívül fontos lesz számunkra, mivel ez a kategória döntően az uradalmakban cselédként, béresként alkalmazottakat, vagyis a "Servi Nobilium " réteget jelenti. Tehát amennyiben meg tudjuk határozni az uradalmak nagyságát, vagyis a hozzá tartozó falukat és pusztákat, akkor a népességösszeírással egybevetve lehetőség nyílik arra, hogy a Somogy megyei nagy- és középbirtokokon folyó majorsági termelésre logikailag következtessünk. Az elemzésben tehát először az egy tulajdonoshoz tartozó birtokokat kellett összegyűjteni, majd második lépésként a már korábban említett vármegyei tisztviselői lajstrom alapján térképre vetítve ténylegesen is megállapíthattuk, hogy földrajzilag a megyében hogyan helyezkedett el az illető uradalom. A tisztviselői lajstrom alapján azt is tisztázhattuk, hogy az egyes nagy- és középbirtokok kormányzati rendszere hogyan épült fel. Ezek után következhetett az egyes uradalmak népességszerkezetének az elemzése. A logikai gondolatmenetben már csak egy probléma akadt: mégpedig az, hogy az egyes uradalmakban az allodiális föld illetve ezen allodiális föld művelési ágak szerinti arányát nem ismerjük. Itt jöhettek segítségül az egyes uradalmi levéltárak anyagai, a dicalis conscriptiok, a telekösszeírások valamint a szakirodalmi adatok. Rögtön meg kell jegyezni, hogy az allodiális föld mértékét egészen pontosan meghatározni a forrásadottságok miatt nem lehet, így elég sok esetben bizonyos mértékű nagyvonalúságra kényszerültünk. Az általunk megvizsgált terület Somogy megye területének mintegy 30 X-a, vagyis az eredmények az általánosításra is alkalmat adhatnak. A kapott számítási eredmények alapján egymástól jól elkülöníthető típusokat különböztethettünk meg: 1./ Az egyházi tulajdonban lévő nagybirtokokon viszonylag alacsony a cselédek, szolgák száma, s kicsi a hivatali officiolátus mérete is. Ez arra mutat, hogy ezek az uradalmak a 18. század végi, 19. század eleji gazdasági konjunktúra ellenére is inkább hagyományos, adóztató jellegű uradalmak maradtak. Jó példa erre a szentjakabi apátság birtoka, vagy akár a későbbi piarista birtok. Ez utóbbit végletlenül leromlott állapotban vehette át a szerzet a 19. század első évtizedében. Az egyházi nagybirtokok egyébként elég nagy területet foglaltak el Somogyban. 1806-ban 165.989 hold koncentrálódott az egyház kezén, vagyis a vármegye földjének 15 %-a. 2.1 Az arisztokraták birtokai általában egy-egy mezőváros köré csoportosultak. Pl. az Eszterházy-család esetében ez a mezőváros Kaposvár, a Széchényieknél Marcali és Visonta, a Festeticheknél Csurgó. Legfontosabb jellegzetességük, hogy az uradalmakhoz egész falvak tartoztak. Például az Észterházyaknál a 23 falus, mintegy 90.000 holdas kaposvári uradalomból csak az egy Törökkoppánynál kellett más birtokossal (a veszprémi püspökkel) megosztozni. Az arisztokraták birtokain meglehetősen magas mind a tisztviselők, mind a szolgák száma az allodiális területhez képest, ami mutatja gazdasági fejlettségüket is. A Festetichek csurgói uradalmában pl. csak Csurgón 46 cselédet írtak össze. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezen 46. „fő mind termelő tevékenységet folytatott,- hiszen jelentős lehetett a kiszolgáló személyzet aránya is, bár az arisztokratáknál ennek nagyságát tompítja a már
