Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 2. Klaniczay Gábor: A boszorkányvád szociológiája a 18. századi falvakban és mezővárosokban
202 Mindez érdekes következtetéshez vezetett az európai boszorkányüldözés általános funkcióját illetően. Míg az antropológusok afrikai megfigyeléseik nyomán a boszorkányvád közösség-összetartó funkcióját hangsúlyozták, Macfarlane szerint az újkori Európában a boszorkányvádaskodás falun azok számára szolgált (öntudatlanul is) eszközként, akik a faluközösség széthullásának időszakában fel akarták mondani hagyományos szolidaritási, segélynyújtási kötelezettségeiket. A visszautasított kéregetóvel szembeni lelkiismeretfurdalást vezethette le az épp ellene fordított boszorkányvád: a vádlók állítása szerint az illető mágikus bosszúval válaszolt sérelmére. /3/ Míg Macfarlane elemzése a " hétköznapi " boszorkányüldözés társadalmi és pszichológiai mozgatórugóira világított rá, számos kutató a " boszorkánypánikként " leírható rendkívüli, kampányszerű, tömeges üldözések magyarázatát kísérelte meg. Egy-egy ilyen pánik pszichózis-szerű elszabadulásában természetesen a feszültségekkel terhes légkörön túl szükség van ideológusokra, s a bíróságok aktív részvételére a tömeges vádaskodások (leggyakrabban kínvallatással történő) " beigazolásában ". Ilyenkor egy idő után már szinte mindenki gyanúba kerülhet — az efféle pániknak kialakul egy saját ördögi logikája. /4/ Mégis, az ilyen esetekben is hasznos lehet a társadalmi konfliktusokból kiinduló elemzés. Ezt igazolja Paul Boyer és Stephen Nissenbaum könyve a legnagyobb amerikai pánikról, az 1691-es salemi boszorkányüldözésről. /5/ A vádaskodásban érintettekről fennmaradt részletes peres és perektől független vagyoni dokumentáció lehetővé tette az itt lezajlott társadalmi dráma hiteles és tanulságos rekonstrukcióját. A szerzőpár abból a megfigyelésből indult ki, hogy a boszorkányvádat túlnyomórészt a Putnam család és rokonai hozták fel, a vádlottak többségének közös jellemzője pedig, hogy kapcsolatban álltak egy másik, a megelőző időkben igen sikeres klánnal, a Porterekkel. A meglepő megosztottságra a társadalomtörténeti források vizsgálata érdekes magyarázatot adott: a boszorkányüldözés abban az időszakban tört ki, amikor Salem Village lakosait súlyos gazdasági konfliktus osztotta meg. A Porterek körüli csoport társadalmi kapcsolataik, valamint jobb és az országutakhoz közelebb fekvő földjeik révén — mind jobban bekapcsolódott a közeli Salem Town kereskedelmébe és pozíciókra tett szert a városi magisztrátusban is. Emellett az üldözéseket megelőző években kezükbe kaparintották Salem Village legtöbb municipális tisztségét is. Velük szemben az 1680-as években a Putnamek vezetésével kialakult az " ellenpárt ", mely — összhangban birtokaik kereskedelemre kevésbé alkalmas elhelyezkedésével — a várostól való elzárkózást hirdette, s erre Parris tiszteletes személyében fanatikus ideológust, a parókiában pedig híveiket összefoglaló szervezetet talált. A boszorkányvádak csupán a leglátványosabb kisülést jelentették a feszültségekkel terhes légkörben, s egyben a végső összefoglalását a titkos, áttekinthetetlen, szokatlan módon szerzett befolyás elleni, indulatoknak. A konkrét vádakban természetesen nem ezek a kifogások szerepeltek, hanem bizonyos Porter családtagok — idősebb egyedülálló asszonyok, a családba frissen, kívülről bekerültek, a családdal barátságban lévő kocsmáros, egyszóval a könnyebben kriminalizálhatok — éjszakai kísértései, feltételezett rontásai. Mégis, gondos elemzéssel még a boszorkányperek tanúvallomásaiból is kibontható volt a fentiekben vázolt idegen- és város-ellenes értékrend, melynek képviselői a boszorkányhisztéria elültével végül mégis alulmaradtak a konfliktusban. A harmadik vizsgálat, amit érúanm» lenne példaként említeni, John Demos új-angliai boszorkányüldözésekről írt könyve. /6/ Demos, aki megelőzően ugyanennek a vidéknek a családi, rokonsági viszonyairól írt kitűnő elemzést,
