Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

I. CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK, EGYESÜLETEK A 18-19. SZÁZADBAN - 1. Kiss Z. Géza: A dunamelléki református egyházkerület 1816-1819. évi püspöklátogatási iratainak forrásértéke és ezek történeti tanulságai

RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÚDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Kiss Z. Géza: A DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET 1816-1819. ÉVI PÜSPÖKLÁTOGATÁSI IRATAINAK FORRÁSÉRTÉKE ÉS EZEK TÖRTÉNETI TANULSÁGAI A hazai reformáció helvét fordulata, a 16. század közepe óta fennálló egyházkerület a vértes-aljai-, tolnai-, külső-somogyi-, felső-baranyai-, alsó-baranyai-bácsi, valamint a solti-, kecskeméti- és pesti egyházmegyék keretei között a 18. század végén — Zoványi Jenő adatai szerint — 228 egyházközséget foglalt magába. A püspöki látogatás kezdeményezője és lebonyolítója a tehetséges Báthory Gábor superintendens volt, akinek pályája szülőfaluja, Solt elemi iskolájából indulva a kecskeméti középiskolán, a debreceni kollégiumon, a marburgi, valamint számos svájci és német egyetemen, "

...az égből szállott tudományok legünnepélyesebb múlató helyein

" át vezetett az 1796-ban elnyert pesti lelkészi állásig, hogy 12 ev múlva, T808-ban egyházkerületének főjegyzője, 1814-től kezdve pedig 28 esztendőn keresztül püspöke legyen. Az összeírás kezdeményezőjéről szólva gondolnunk kell arra is, hogy az idős püspök erényeit és esetleges gyarlóságait még a 18. század formálta. Onnan származik erős tekintélytisztelete és a Habsburgok iránti feltétlen lojalitása. Ezzel kapcsolatos gondolatait foglalta össze 1799-ben, Pesten publikált prédikációjában, amely "

Lucifernek (Napóleonnak) az égből lett leesésén való öröm

" címet viselte, de írásban és szóban sokat foglalkoztatták az egyház élén álló főpap erkölcsi magatartásának kérdései is. Mindez azonban nem akadályozta meg abban, hogy haláláig szorgalmazza a gyülekezeti élet anyagi bázisának, szervezeti kereteinek megújítását, a református gyülekezetek később megszilárdult jellemzőinek meggyökereztetését. /1/ Forrásunk keletkezése egybeesik a bécsi kongresszus után beállott békés időszak kezdetével, a háborús károk számbavételének és begyógyításának időszakával. Az aktuális tennivalók mellett elodázhatatlanná tette az alapos felmérést az is, hogy a török idők után a Rákóczi szabadságharc, a pestis járványok, majd a négy évtizedig tartó artikuláris világ miatt nem látogathatták protestáns püspökök egyházkerületeiket. A Türelmi Rendele:, majd az 1790-1791. évi törvények megszűntették ugyan a protestáns sérelmeket, de ugyanakkor elkezdődtek a francia háborúk, "

...amelyek 25 esztendeig dühösködvén, a legjobb intézeteket és igyekezeteket éppen annyi esztendeig gátolták

". Forrásunk az egyházlátogatás előkészítő szakaszának terméke. Báthory püspök ugyanis miután meghatározta az eredetileg három egymást követő évre tervezett látogatás időrendjét és útvonalát, utasította a gyülekezeteket, hogy a lelkészek és presbiterek egyetértően válaszoljanak az általa fogalmazott 10 kérdésre, amelyek az eklézsiára, a helyi egyházi igazgatásra, a karitatívumokra, a lelkipásztorra, az iskolára, a bábára, a temetőre, a harangozóra, a szegénygondozásra és az esetleges gravamenekre vonatkoztak. A legfontosabb témákat hordozó I-V. kérdést 38 alkérdésre bontotta, de a sűrűn alkalmazott pontosvesszők 5-6 felé bontották a VI-X. kérdéseket is. Kötelezte a lelkészeket