Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
III. NAGYBIRTOK ÉS NÉPESSÉGE, PARASZTI TÁRSADALOM – PARASZTI CSALÁD - 1. Papp Klára: Jobbágyi társadalom a 18. századi bihari magánföldesúri birtokon
195 egésztelek megműveléséhez (a telkesek 48,4 %-nak nincs igásjószága), részint pedig a szántóföldi tartozékok megoszlása nem egyezik a telkekével. Micskén pl. 75 egész telek mellett 15 köblös feletti szántó hét van a település határán (az 1759-ben kiadott megyei urbárium 18 köblösben kívánta az egész telek után kimért szántóföldet kiadatni) /36/, tehát az appertinentiak mértéke itt is az igaerö birtoklása volt. Az úrbérrendezés tabellái az igaeröállománynak megfelelő telekállomány-differenciálódást mutatnak: Teleknagyság szerinti differenciáció 1/8 2/8 3/8 1/2 5/8 6/8 7/8 Egész telek Egésznél nagyobb t elek nag y s á g telek Falvak és mv3144 3424 1589 928 387 198 114 71 78 ok egy % 31,7 34,5 16 9,3 3,8 1,9 1,14 0,7 0,7 Mező365 758 214 261 81 73 35 18 32 város 30,1 35,9 10,1 12,3 3,8 3,4 1,6 0,8 1,5 Említést tettem már korábban az időlegesen mentességet élvezők kategóriájáról. Ki kell térni rá, hogy ez egyrészt az uradalom beosztottait jelentette, másrészt a falu alkalmazottait (csordás, kondás, kerülő stb), Az utóbbiak a robot és ajándékadás alól, mint pl. a Károlyi birtokon, nem mentesülnek. Az egyházi személyek (oláh és magyar pap, valamint a templom és háza, az iskolák és iskolamesterek) úgyszintén adómentesek. Az előbbi kategóriák időlegesek, az utóbbi hosszabb ideig tartőak. Nem mentesek, mégis egy település sajátos társadalmi rétegét képezik az iparosok, akiknek száma különösen a mezővárosokban (Margitta, Székelyhíd, Diószeg, Berekböszörmény) jelentős. Nem a jobbágyi társadalomhoz tartoznak, de főleg a mezővárosok és jelentősebb lélekszámú települések társadalmát színezik a görög és zsidó bérlők, a boltosok stb. Adatok főleg boltbérletek, gazdasági ügyletek és esetenként vallási ügyek kapcsán merülnek fel, mint pl. a Csáky uradalomban, Margittán, ahol a zsidó mészáros tevékenysége ellen lépnek fel és tiltakoznak az egyháziak. /37/ A jobbágyi társadalom csúcsán, de még nem nemesként jelennek meg azok az ignobilisek, akik nem időleges " szabad telekkel " bírnak, mint az említettek, hanem telkük (inscriptio) vagy személyük (manumissio), avagy mindkettő mentesség alá került. E rétegre vonatkozóan eddig szórványos adatok kerültek elő; A Csákyak uradalmában elsősorban a birtokos családnak hű szolgálatot ellátók részültek inscriptioban: 1758-ban pl. Kovács Mihály /38/ nyert jogot Oláh István inscriptionális fundusának kiváltására és használatára, vagy Komis gróf zálogbirtokossága idején adott Szalárdon egy pusztatelket Pápai Mihálynak hasonlóképpen. /39/ A Baranyiak micskei birtokán Nagy Mihály provizor telke inscriptionalista, Bisztra Újfaluban pedig a Bulya fivérek (János, Tódor, Gábor, Péter és György) fundusához kapcsolódó valamennyi tartozékok, még a malom is, szabadok. fótiban Fóris István, Papfalván pedig egy özvegy, Galli Bintyucza manumittált egy egész telekben, sőt egy köves malma is van a Berzence patakon. /40/
